Megkezdődött csütörtök délután Brüsszelben az európai uniós tagországok vezetőinek kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, melynek során megbeszélést folytatnak Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, az Ukrajnának nyújtani tervezett további uniós támogatásról, valamint az EU gazdaságáról, a biztonság- és védelempolitikáról, a migrációról és a külkapcsolatokról.
Fotó: Fischer Zoltán
Orbán Viktor miniszterelnök egy rövid videóval jelentkezett be, még a csúcstalálkozó előtt.
Egyetlen dolgot kérdez itt Brüsszelben mindenki, hová lett a pénz? Ugyanis a bizottság benyújtott egy költségvetés-módosítási javaslatot, újabb súlyos 100 milliárdok befizetését kéri a tagállamoktól. Adódik kérdés, hogy jöhetett létre ez a helyzet? Hogyan sodorhatták a csőd szélére az Európai Uniót? 50 milliárd eurót akarnak kérni a tagállamoktól, hogy odaadhassák Ukrajnának, miközben azzal a pénzzel sem tudnak elszámolni, amit eddig adtunk. Sok pénzt akarnak a tagállamoktól, hogy ki tudják fizetni a korábban felvett Európai Uniós hitelek kamatait. Ezek azok a hitelek, amelyekből ezidáig Lengyelország és Magyarország egyetlen fityinget sem látott. Frivol, hogy óvatosan fogalmazzak, még több pénzt akarnak tőlünk a migrációra, de nem a határvédelemre hanem, hogy behozhassák a migránsokat, és természetesen magukról sem feledkeztek meg, euró milliárdokat kérnek a brüsszeli bürökraták fizetésének emelésére. A magyar álláspont világos. Először tudni akarjuk, hogy mire költötték el azt a rengeteg pénzt amit eddig adtunk. Utána választ várunk arra a kérdésre, kik felelősek azért, hogy a csőd szélére jutott az Európai Unió.
– fogalmazott.
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács ülésén mindenekelőtt az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket vitatják meg, beleértve annak következményeit, valamint áttekintik az Ukrajnának eddig nyújtott és a jövőben nyújtható további uniós támogatás lehetőségeit, beleértve a pénzügyi és katonai támogatást is.
A tagállami vezetők foglalkoznak az uniós iparpolitikára, az egységes piacra, valamint az Európa hosszú távú versenyképességére és termelékenységére vonatkozó korábbi uniós döntéseket követő intézkedésekkel. Márciusi ülésükön már megvitatták, miként lehetne megteremteni a szilárd és időtálló, hosszú távú jólétet biztosító gazdaságot. Ezzel összefüggésben intézkedéseket szorgalmaztak az egységes piac kiteljesítése érdekében, különösen digitális téren és a szolgáltatásokat illetően, valamint a közelmúltbeli válságok által feltárt sebezhetőségek kezelésére.
Eszmecserét folytatnak a gazdasági biztonság és az ellenállóképesség megerősítésének módjáról is. Emellett várhatóan lezárják a 2023-as európai szemesztert, amely az EU-tagországok gazdasági, költségvetési, foglalkoztatási és szociális politikáinak közös irányait tekinti át.
Ami a biztonságpolitikát illeti, legutóbbi értekezletükön az állam- és kormányfők leszögezték: az EU elkötelezett amellett, hogy nagyobb felelősséget vállaljon a biztonságáért, és fokozza az önálló cselekvési képességét, ugyanakkor elismerik, hogy a transzatlanti kapcsolat és az EU-NATO együttműködés az általános biztonság kulcsa. A mostani találkozón áttekintik az erre vonatkozóan elfogadott iránymutatás végrehajtása terén elért eredményeket, és várhatóan további iránymutatást nyújtanak az EU biztonsági és védelmi képességéről, különösen a beszerzések, a beruházások és a termelés tekintetében. A július 11-12. között tervezett vilniusi NATO-csúcstalálkozóra készülve a vezetők az EU-NATO együttműködésről is tárgyalnak majd.