Mindenki szeret szép ruhákban járni, ezeknek sokszor csak a pénztárcánk szabhat határt. Mi is viselnénk olyan pulóvert, mely nem sok emberen köszön vissza? Büszkék lehetünk, hogy Szegeden megismerhetünk egy olyan embert, aki megvalósította különleges álmát. Rengei Georgina divat- és textiltervezővel beszélgetett a Szeged a Mindenem hírportál.
Mivel mást kezdtél el tanulni, már az elején meg kell kérdezzem, hogy jött a divattervezés az életedbe?
Gyermekként egy tánciskolába, illetve egy jégtánc egyesületbe járattak a szüleim sportolni. A fellépő ruháimat édesanyámmal közösen találtuk ki, melyeket a nagymamám varrt meg. Akkor még nem gondoltam arra, hogy én ezt később hivatásomként fogom űzni. Viszont az is a nagymamámhoz köthető, hogyan jött ez később az én életembe. Andragógia szakra jártam a Szegedi Tudományegyetemen, ahol annyira nem éreztem azt, hogy ki tudok teljesülni. Mindenképp szerettem volna magamnak szabadidőmben keresni egy új hobbit. Akkor találtam ki, hogy szeretnék ruhákat varrni, és megtanulom a nagymamámtól, hogyan kell összeállítani egy ruhát. Sikerült is elsajátítani a szabás és a varrás alapjait. Ezek után jött az ötlet, hogy mesterképzésre jelentkezek Budapestre, a Metropolitan Egyetemre. Elkészítettem a portfóliómat, és sikeres felvételt nyertem egy kétéves képzésre.
Négy éve van egy vállalkozásod is, és meg kell azt is említeni, hogy különleges ruhadarabokat adsz ki a kezedből. Mi ihlet téged egy ruhadarab elkészítésekor?
Már az egyetemen is gondolkodtam azon, ha kikerülök, mi lenne a saját márkám alapja, témája. Olyat szerettem volna, ami illik hozzám, és megállja a helyét a mai trendekben. Mindig is magyar témákból igyekeztem inspirálódni, diplomamunkámnál például Róth Miksa munkássága ihletett meg. Akkor rájöttem, hogy nekem nem is kell külföldi témát keresnem, amiből inspirálódhatnék, hiszen annyi hazai értékünk van. Gyakran látjuk azt, hogy a magyar népművészeti motívumaink közül, a kalocsai és a matyó mintákat nagyon sokféleképpen feldolgozzák. Viszont a többi tájegység motívumához nagyon kevesen nyúlnak hozzá. Jött az ötlet, hogy ezekből a ritkaságokból kellene divatba hozni. Így alakult ki, hogy kötött pulcsikon jelenik meg a magyar népi minta. Az első kollekciómon a pásztorélet jelent meg. A pásztor fafaragásokból indultam ki, illetve azoknak a figurális elemeiből.
Ezt a vállalkozást saját magad csinálod, bár a családod is segít benne. A tervezéstől a megrendelésig milyen folyamatok vannak?
Megint az iskolához szeretnék visszanyúlni. Amikor valaki kikerül diplomával a kezében, akkor nincs meg az a megfelelő anyagi háttere, hogy egy egész csapattal vegye magát körül. A munka nagyon sok részét fel kell ilyenkor vállalni. Azonkívül, hogy valaki megtervezi a ruhákat, a marketinggel kell foglalkozni, a webshop felületét kell kezelni. Ezen kívül a modellkedést és a fotózást kell lebonyolítani, minőségellenőrzést kell tartani, menedzselni kell a vállalkozást és még lehetne hosszasan sorolni. Szerencsés vagyok, hisz a családom rengeteg dologban besegít. Testvéreim vállalják a modellkedést, sógorom a fotózást. Édesapámnak nagyon sokat köszönhetek, hisz az elején ő segített abban, hogy felvegyük a különböző üzletekkel a kapcsolatot. Az teljesen változó, hogy egy tervező napja miből áll. Amikor egy új kollekciót készítek, akkor igyekszem a tervezésre fókuszálni. A tervezés abszolút szellemi munka, ilyenkor félrevonulok mindentől, és csak arra koncentrálok. Gyakran járok át Hódmezővásárhelyre, mert az ottani varrodában készülnek el a termékeink. Csongrádon pedig a kötött kelme készül el a mintáim alapján. Ezért velük is heti szinten tartom a kapcsolatot. Heteimben mindig más munkafázis kerül előtérbe. A karácsonyi időszakban a vásárlók teljes körű kiszolgálása folyik, hisz ilyenkor még fontosabb, hogy mindenki időben kézbe vegye a megrendelt terméket.
A megálmodástól a kivitelezésig mennyi idő szokott eltelni?
A megálmodás azt jelenti, hogy valamelyik területet kiválasztom, hogy abból fogok inspirálódni. A legújabb kollekciómnak az erdélyi ködmönök voltak a kiindulópontja. Ebben a témában nagyon sok könyvet olvastam. Meg tudom nézni a különböző figurális minták jelentését, hogy azok hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Amikor már sok anyagot feldolgoztam, akkor kezdek neki a tervezés részének. Ezekhez nagyon sok rajzot szoktam készíteni. Ez azt jelenti, hogy egy pulóverre akár 70 terv is készül. Mivel nagy befektetéssel jár egy új mintadarab, ezért csak az a darab kerül kivitelezésre, amit igazán jónak ítélek meg a terveim közül. Míg kitalálok egy pulóvert, 4-5 hét munkája. Ezek után kötőszemenként mindent kiszámolok, hogy pontosan ugyanúgy essenek az arányok a pulóverre, mint amire gondoltam. Figyelni kell, hogy egy motívum ne legyen elnyúlt, hanem tényleg méretarányos. Ezt követően átadom a kötőterveket a csongrádi kötöde dolgozóinak, ők pedig gépbe beviszik az én mintámat, majd ezt követi a próbakötés. Amikor ez megérkezik, abból megvarrjuk a prototípust, ilyenkor derül ki, hogy minden rendben van-e, vagy még valamit korrigálni kell. Ha minden rendben van, csak akkor indulhat a gyártási folyamat. Visszatérve a kérdésre, hogy az inspirációtól megszülessen egy új ruhadarab, az akár 4-6 hónapnyi idő. Természetesen a gyártási folyamat az már jóval gyorsabb.
Azt se felejtsük megemlíteni, hogy a ruháidat már kiállításokra is vitték.
Nagyon szerencsésnek tarthatom magamat, mert engem keresnek meg, hogy mennyire újszerű dolgot csinálok. A legutóbbi felkérés Tokióból jött, ahova két ruhadarabomat vitték ki. Nagyon jóleső érzés volt, hogy elismerik a munkámat, másrészt az is, hogy méltónak tartják arra, hogy a magyar népviselet újragondolását az én munkáimmal mutassák be. A másik felkérés pedig Németországból jött, mégpedig Ulm városából. Ott a helyi kulturális egyesület kért meg, hogy karácsony előtt tartsak egy divatbemutatót, ahova szeretettel vártak. Nagyon sokan vannak kint született gyermekek, akik nem találkoztak igazi magyar népviselettel. Lehet, hogy nem is fognak, de ez is közelebb hozza őket a magyar kultúra ismeretéhez. Szegeden minden évben jelen vagyok a jótékonysági divatbemutatón, amit a Partiscum Egyesület szervez.
Van olyan réteg, akinek azért gyűjteni kell arra, hogy megvegye az áhított ruhát. Mennyire vevőek az emberek a munkáidra?
A vásárlóim a pulóvereket nemcsak termékként látják, hanem alkotásként. Az alapanyag nem keletről származik, hanem Németországban gyártott fonallal dolgozok. Minden termék Magyarországon készül, a vásárlással az itt élő emberek munkáját támogatják. Ezáltal számukra is érthetőbbé válik az árazás. Újszerűnek tartják azt, hogy kötött pulóvereken jelenik meg a magyar népművészet. Vásárlói visszajelzésekből azt is megtudtam már, hogy környezetük megdicséri őket, amikor az általam tervezett darabokban jelennek meg. Ezek számomra is nagyon fontos visszajelzések. Már kézzel festett hernyóselyem báli ruhákat is készítek, melyeket saját kezűleg festek meg. Ezeket természetesen csak egyedi megrendelésre.
