Ha valaki egy hangszert megtanul művészien megszólaltatni, egy laikus számára is csodálatos hatásokat érhet el. Kollár Villő egy olyan hangszert választott élete értelmének, melyen nem sok zenész játszik. Nem más ez, mint a hárfa. Büszkék lehetünk a fiatal szegedi lányra, hisz nincs olyan dolog, ami el tudná tántorítani elhatározásától. A Szeged a Mindenem hírportál hivatásáról kérdezte.
Fotók: Kellerami
Nagy szerepet játszik az életedben a hárfa. Annyi mindent lehetett volna választani, miért emellett döntöttél?
Az életemben a zene már nagyon régóta szerepet játszott, hisz már óvodás koromban is szerettem énekelni. Amikor iskolás letttem, akkor kezdtem meg hangszeres ismereteimet, mégpedig a furulyával. Van egy nagyon kedves barátunk a Szegedi Szimfonikus Zenekarban, szó volt arról, hogy hozzá fogok járni fuvolát tanulni. Nekem nagyon logikus volt, emellett meg nagyon szeretem is, mint hangszert. Viszont az egyik osztálytársam viszont elkezdett hárfázni, akit az egyik ünnepségen meghallgattam. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy megtaláltam az én hangszeremet. Közöltem is rögtön szüleimmel.
Ők ezt a döntésed hogyan fogadták? Illetve az is érdekel, hogy más is játszik a családban valamilyen hangszeren?
Az egyik testvérem elkezdett csellózni, a másik pedig egy ideig furulyázott, de ő nem találta meg ebben a számítását. Nagyszülői ágon van még zenész. Édesapám mindig azt kérte, hogy egy kisebb hangszert válasszak. Amikor édesapám elutazott, édesanyám volt az, aki beíratott hárfára. Így apumnak nem volt mást választása, mint elfogadni ezt a döntést, de azóta ő is nagyon megszerette. Azért belátom, hogy igaza volt, hisz szállításnál vannak nehézségek. Más hangszeren én is játszom, de hárfa közelében nem voltam.
Mennyi időbe telik az, amíg valaki elfogadhatóan tud játszani a hárfán?
Nekem ez a hatodik évem, hogy játszok rajta, de nem mondanám azt magamról, hogy profi szinten játszok. A hárfa olyan hangszer, ha valaki leül mellé és játszik rajta pár hangot, már akkor is elvarázsolja a szépsége. Kezdőknél jobban szól, mint egy vonós hangszert. Nagyon sok mindenre kell figyelni, hisz kézzel és lábbal is egyszerre kell játszani. Ezért is nehéz az, hogy valaki magas szinten tudjon rajta játszani, de 5-6 év után már erős alapokat lehet letenni. Azért valamiért nem annyira sokan veszik rá magukat, hogy hárfázzanak. Ha egy hárfát hallok akár egy zenekarban, akár máshol engem is mindig érzékenyen érint.
Milyen hatásokat lehet elérni a hangszerrel?
A hárfa egyáltalán nem hangos hangszer, főleg nem egy zenekarban. A múltkor is voltam egy koncerten, ahol csak a hárfa volt egyedül kihangosítva. Nagyon sok zenekari műben egyáltalán nincs is hárfaszólam írva. Én még zenekarban nem játszottam, csak szólistaként. Arra viszont rálátásom van, hogy a zenekari szólamok legtöbbször nem annyira nehezek. Amikor pedig szólóban kell játszanunk, az tényleg jól van megírva. Egy viszont biztos, hogy nagyon sok zenekari műben, nagyon fontos tud lenni, természetesen úgy, mint a többi hangszer.
Mint említetted, szólóban már többször játszottál. Milyen koncertjeid voltak?
Amit életem legnagyobb koncertlehetőségének mondanék, az a zürichi egyetem dísztermében volt. Amikor odamentem, nem is tudtam azt, hogy ez mennyire nagy dolog, csak aztán szembesültem azzal, hogy milyen fantasztikus emberek léptek már fel ezen a helyen. Szegeden is játszottam már a színházban. Ez pont nem szóló volt, itt a Szegedi Szimfonikus Zenekarral dolgoztam együtt. Horvátországban Rab-szigeten és Zágrábban is játszottam még egy mesterkurzus keretében. Hadd mondjam még el, hogy a Virtuózok 2023-as évadában, bekerültem a legjobb tíz magyar versenyző közé! Ez számomra nagyon nagy megtiszteltetés volt. A Gödöllői Királyi Kastély színháztermében volt a forgatása. Nagyon érdekes, jazz hangulatú darabot játszottam. Ez volt a negyedik alkalom, hogy a Virtuózokban felléphettem, ebből kétszer különdíjat kaptam. A második különdíjam átadása alkalmával volt lehetőségem találkozni Plácido Domingoval is.
Személyes beszélgetésünk elején mondtad, hogy a hárfával szeretnél főállásban is foglalkozni. Viszont aki a művészettel foglalkozik, finoman fogalmazva, nincs agyonfizetve.
Én is azt látom, hogy a nagyon sok helyen alul vannak fizetve a zenészek. De fogalmazhatnék úgy is, hogy a művészek. Édesapám költő és író, ezt onnan is látom. Én azért vagyok valamennyire szerencsésebb, mert hárfásból jóval kevesebb van, így viszonylag könnyebb lehetőséget szerezni az országban. Annyira a fizetésekbe még nem látok bele. Tudom, hogy néha nekem is lesznek nehézségeim, de nem félek attól, hogy mi lesz a jövőben, hiszen nagyon szeretem csinálni.
Mennyi időt fordítasz naponta a gyakorlásra?
A gyakorlóidőm nagyban változik. Egy nap olyan három órát szoktam gyakorolni, hétköznap néha kevesebbet, hétvégénként többet is. A versenyekre természetesen jobban rá kell készülni, ilyenkor négy-öt órát is a hangszer mellett vagyok.
Mivel bátorítanád azokat, akik ezen a hangszeren gondolkodnak?
Mindenkit nagyon biztatok erre, számomra nincs annyi nehézség, ami ettől el tudna tántorítani. Még akkor is, ha végül más irányba fordul majd a karrierem, azt már most tudom, hogy a hárfa mindig is megmarad az életemben. Sajnos nagyon kevés helyen tanítanak hárfát Magyarországon. Viszont mi szegediek szerencsések vagyunk, hiszen városunkban nagyon magas szintű az ilyen oktatás.