A Magyar Nemzet arról ír, hogy miközben a tagállamoktól további pénzeket szednének be, a brüsszeli vezetők spórolás helyett tovább növelnék a saját fizetésüket illetve a kommunikációjukra szánt kiadásokat.
Brüsszel a költségvetési hiányra hivatkozva még több pénzt sajtolna ki a tagállamokból, újabb 50 milliárd eurós csomagot fogadnának el Ukrajna számára, de a központban szó sincs takarékosságról, sőt, megnövelnék az uniós bürokraták fizetését, illetve több pénzt pumpálnak saját kommunikációjukba – írja a lap.
Az EU-közeli Politico nevű portál az elmúlt napokban több cikket hozott nyilvánosságra, amelyek szerint az Európai Bizottság onnan próbál pénzt szerezni, ahonnan csak lehet. A brüsszeli bürokraták kétségbeesése bizonyítja:
Brüsszel elköltötte a pénzt Ukrajnára. A koronavírus-járvány, az infláció és a háború nehéz pénzügyi helyzetbe hozta az Európai Bizottságot, költségvetése több sebből is vérzik. A költségvetésért felelős uniós biztos, Johannes Hahn szerint az uniós intézmény már a határokat feszegeti, kérdéses, hogy mit tudnak finanszírozni a jelenleg rendelkezésükre álló pénzekből.
A bizottság ezért jelentős mértékben növelné a költségvetését, amihez elsősorban a tagállamokkal kell megküzdenie. Mint ismert, Brüsszel csaknem 50 milliárd euróval többet kíván költeni Ukrajna támogatására, 15 milliárddal többet pedig a migrációra és a szomszédságpolitikára. További 10 milliárd eurót stratégiai ágazatokba, valamint az uniós brüsszeli bürokrácia fenntartására különítenének el.
A legfontosabb tétel az új, Ukrajnát támogató pénzügyi csomag, amelynek célja, hogy a háború sújtotta ország 2027-ig egyensúlyban tudja tartani költségvetését, illetve el lehessen indítani az újraépítését.
A Politico arról is beszámolt, hogy Brüsszel nem csak Ukrajna, de saját maga számára is nagyobb költségvetést kíván elérni. Ennek keretein belül fedeznék például az EU-s bürokraták béremelését. A napokban jelent meg a sajtóban az is, hogy a bizottság saját PR-büdzséjét is duplájára, 30 millió euróról 60 millióra növelné, amelynek haszonélvezői elsősorban Ursula von der Leyen német származású kommunikációs tanácsadói lennének. Ráadásul mindezt a mezőgazdaságra, a kutatásra, illetve a migrációra vagy az Erasmus-programokra szánt pénzek egy részéből fedeznék.
Saját költekezése közben a bizottság takarékosságra próbál ösztönözni més intézményeket, például az Európai Parlamentet, valamint az Európai Unió Bíróságát. Von der Leyen-ék az előbbitől 28 millió eurós, míg az utóbbitól 6 millió eurós költségcsökkentést várnának el. Persze a spórolásnak is van határa az uniós bürokraták számára: a Bizottság ugyanis felajánlotta az Európai Parlament képviselőinek, hogy inflációhoz kötött béremelést biztosít az egyébként is busás fizetésükhöz.
A Magyar Nemzet emlékeztet, hogy az orosz-ukrán háború miatt kirobbant gazdasági és energiaválság idején emelték meg az európai parlamenti képviselők fizetését. Így egy brüsszeli képviselő havi tiszteletdíja 2022. július 1-jétől bruttó 9.808,67 euróra növekedett, amelynek adózás utáni összege 7.647,13 euró, csaknem 3 millió forint. De ez közel sem a teljes jövedelmük az uniós képviselőknek, hiszen a fizetésük mellett különböző juttatásokban is részesülnek.
Az EP-képviselők nem csekély mértékű jövedelménél is jóval magasabb fizetéssel rendelkeznek a brüsszeli felső vezetők. A jövő hónaptól tervezett 4,4 százalékos emelések alapján az elnök, Ursula von der Leyen fizetése havi bruttó 31252 euróról (11.569.490 forint) 32627 euróra (12.078.515 forint) nő.
A lap szerint a csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón ismét éles viták várhatóak, ugyanis napirenden szerepel az orosz-ukrán háború, Ukrajna már említett további támogatása, valamint a migráció kérdésköre is. Brüsszel bővítené a már amúgy is bürokráciával terhelt, pénzfaló költségvetést, a tagállamok azonban várhatóan vonakodnak majd többletforrásokat adni.