A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet két oktatója, Dr. Sipos György és Dr. Barta Károly, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos, egyedülálló expedícióra indul a Tien-san nyugati és a Pamír hegység középső részébe. A kutatók magashegyi körülmények között, négy héten át gyűjtenek mintákat, eddig megoldatlan geomorfológiai kérdések megválaszolásához. A csapat tagjai nagy elődök, például Prinz Gyula által is vizsgált területen dolgoznak majd a Föld egyik legintenzívebben emelkedő térségében.
Egyre erősödik a Szegedi Tudományegyetem kapcsolata a közép-ázsiai térséggel. Korábban írtunk róla, hogy a magyarországi kirgiz nagykövet nyitotta meg az SZTE klímaváltozással és természeti veszélyekkel foglalkozó „Natural Hazards and Climate Change” konferenciáját, korábban pedig Prinz Gyula geográfus, az SZTE egykori nemzetközi hírű díszdoktora és tanszékvezető professzora által, az 1906. és 1909. évi, belső-ázsiai kutatóútjai során készített fotókat és rajzokat bemutató, egyedülálló kiállítás nyílt meg, speciális kirgiz folklórműsorral fűszerezve az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetben.
A XXI. században is tartogat még újdonságokat a Tien-san és a Pamír a tudósok számára. Ezért is vállalkoztak az expedícióra az SZTE geográfusai, akik augusztus közepén indulnak útnak és veszik célba a hegyeket és két jelentősebb folyó völgyét. A projektet támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) is egy OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázat keretében.
A kutatás fő célja a fenti folyók bevágódási ütemének vizsgálata, a bevágódásuk során képződő úgynevezett folyóvízi teraszok anyagának laboratóriumi kormeghatározásával. Mindez lehetőséget ad a kiemelkedésben tapasztalható térbeli különbségek számszerűsítésére is, ami pedig a régiót rendszeresen sújtó földrengések előrejelzéséhez nyújt értékes információkat. Emellett a vizsgálatok kiterjednek a folyók medrében található ásványi üledékszemcsék kozmogén izotópos és lumineszcens elemzésére is, amivel a hegységek lepusztulásának mértékét lehet a legújabb kutatások alapján meghatározni. Ez azért fontos, mert az intenzíven kiemelkedő hegységek anyagának aprózódásával és mállásával jelentős mennyiségű szén-dioxid vonódik ki a légkörből, ami a klíma hosszútávú változása szempontjából lényeges tényező. Ezen a területen a pontosan dokumentált, mérésen alapuló adatok hiányosak, ezért is lehet nemzetközi szinten is jelentős a most induló kutatás.