A Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Magyar Nemzeti Levéltár” megnevezéssel 15 000 Ft névértékű ezüst és 3 000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki az országos hatáskörű önálló magyar levéltár alapításának 300. évfordulója alkalmából. Az emlékérmék egyúttal felhívják a figyelmet a levéltári épület átadásának centenáriumára is. Az emlékérméket Kereszthury Gábor iparművész tervezte – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank Kommunikációs Igazgatósága hétfőn a Szeged a Mindenem hírportált.
A Magyar Nemzeti Levéltárnak – amely 2012-ben a Magyar Országos Levéltár és a megyei levéltárak integrációjával alakult meg –, mint az országos jelentőségű (állami) iratok őrzőhelyének története egészen a középkorig vezethető vissza.
A királyi archívum a mohácsi csatavesztést (1526) követő zűrzavaros évtizedekben megsemmisült, a XVII. században az országos jelentőségű iratokat a nádorok őrizték családi irataikkal együtt.
Az önálló levéltárat az 1723. évi XLV. törvénycikk hozta létre: az országgyűlés úgy határozott, hogy az ország okiratait, illetve a magánszemélyeknél lévő országos jellegű iratokat gyűjtsék össze és azokat az ország levéltárában (Archivum Regni) kötelezően helyezzék el. Az intézmény 1756-ban kezdte meg működését, majd több más hivatali irattár összevonásával 1874-ben újjászervezték, azóta működött nyilvános gyűjteményként.
A kezdetektől szorgalmazták egy önálló levéltári épület felépítését, végül többszöri kísérlet után 1913-ban kezdődött el az építkezés, és – az I. világháború és az azt követő nehéz gazdasági viszonyok okozta nehézségek ellenére – 1923-tól itt folytatta működését a levéltár. Ez a székház volt az első hazánkban, amelyet ténylegesen és eredetileg is levéltári célra építettek.
Az országos hatáskörű levéltár működését megalapozó törvénycikk kihirdetésének 300. évfordulója alkalmából az MNB 15 000 forintos címletű ezüst emlékérmét és annak 3 000 forintos címletű színesfém változatát bocsátja ki.