Ott beruházunk, ahol erre a leginkább szükség van – fogalmazott az új kerettörvény záróvitájában Lázár János, fontosnak nevezve, hogy az állami fejlesztések magyar alapanyagokkal, szakemberekkel, magyar tudással, magyar haszonra valósuljanak meg. A jogszabálytervezetet „vállaltan patrióta törvényjavaslatnak” nevezte, amely kedvezni kíván a hazai szereplőknek, „egy központból és erős kézzel vezényli le a beruházásokat”, demokratikus döntéshozatali rendszer mellett, a modernitás és a patrióta szempontok figyelembe vételével.
MTI/Bruzák Noémi
Az állami beruházások rendjéről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották meg hétfőn este az Országgyűlésben. A szakbizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatának vitája során Bóna Zoltán (Fidesz) a törvényalkotási bizottság álláspontját tolmácsolva jelezte, a tárgyalt előterjesztés célja, hogy a költségvetéshez igazítsa a fejlesztéseket, „a többet kevesebbért” elvet érvényesítse, kizárja, hogy szükségtelen beruházások valósuljanak meg. Emellett, hangsúlyozta, elfogadása esetén erősebb piacvédelmet tesz lehetővé, valamint hatékonyabban érvényesíti a fenntarthatósági és más lényeges szempontokat. Hozzátette: a javaslat új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét az erősebb, az Európai Unió legfejlettebb államaihoz közelítő Magyarország megteremtése érdekében.
Lázár János építési és közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottsággal való egyeztetés első szakaszában Brüsszel érdemi észrevételt nem tett, jelezve, a gyakorlati monitorozást kívánja alkalmazni. A kormány meggyőződése szerint semmiféle európai uniós jogba vagy normába nem ütközik a törvény elfogadása – húzta alá a miniszter, megemlítve, hogy a tárgyalt törvényjavaslat mellett a magyar építészetről alkotott, hamarosan benyújtandó, a Parlament által ősszel tárgyalandó joganyag szabályozhatja a területet annak érdekében, hogy professzionálisan történjen a folyamatok menedzselése. Az állami beruházások rendjéről és a magyar építészetről szóló törvény tehát együttesen szabja majd meg annak kereteit, a jövőben hogyan és milyen formában lehet beruházni Magyarországon.
A tárcavezető jelezte, véleménye szerint a koncentráció növeli a hatékonyságot. „Kevesebb forrásból akkor lehet jobbat építeni, ha a beruházások levezénylése egy professzionális menedzsment, egy professzionális kéz által történik” – fogalmazott. Hozzátette ugyanakkor, továbbra is nyitott az önkormányzatokkal való együttműködésre, s ötpontos megállapodást javasolt az önkormányzati szövetségeknek, melynek része, hogy az állami beruházások érdekegyeztető tanácsába bevonják az önkormányzati szövetségeket, illetve az egyes fejlesztések által érintett önkormányzatot. A miniszter adott esetben az állam és az önkormányzatok közös beruházásaitól sem zárkózik el.
„A törvény szellemisége a szuverenitás, az önrendelkezés érvényesítésére épül. Fontos, hogy a beruházásokat teljes egészében újragondoljuk: mit építünk, hogy építjük, hol, miből, mennyiből, hogyan építjük, kiknek a közreműködésével és milyen alapanyagokkal építünk” – hangsúlyozta.
„Ott beruházunk, ahol erre a leginkább szükség van, figyelembe véve a nemzeti hagyományokat, a hely szellemét és a polgári jó ízlés védelmét” – fogalmazott Lázár János, fontosnak nevezve, hogy ezek a projektek magyar alapanyagokkal, szakemberekkel, magyar tudással, magyar haszonra valósuljanak meg. A tárgyalt előterjesztést „vállaltan patrióta törvényjavaslatnak” nevezte, amely kedvezni kíván a hazai szereplőknek, „egy központból és erős kézzel vezényli le a beruházásokat”, demokratikus döntéshozatali rendszer mellett, a modernitás és a patrióta szempontok figyelembe vételével. Hozzátette ugyanakkor, először jelenik az állami beruházások szabályozásában a fenntarthatóság elve, ökonómiai és ökológiai vonatkozásában is, azaz pénzügyileg hosszú távon működtethető, a természet, a környezet védelmét szem előtt tartó fejlesztéseket kívánnak a jövőben megvalósítani.
Az építési és közlekedési miniszter hangsúlyozta: „a pénz állami költségvetésből való eredete meghatározza azt, hogy hogyan lehet felhasználni, az államnak erről joga van intézkedni, rendelkezni”. Kiemelte: „vizsgálni kell az egyedi megvalósítási képességeket, és ez alapján kell döntéseket hozni”. Lázár János hangsúlyozta, az építőipar azon kevés ágazatok egyike, ahol még patrióta érdekérvényesítésre lehetőség; a 350 ezer magyar munkavállalót foglalkoztató ágazatban „a magasépítésben teljesen, a mélyépítésben nagyrészt sikerült a külföldieket kiszorítani”. A miniszter megemlítette: kapkodva nem lehet nagyberuházásokat jól és jó áron megvalósítani, ezt igyekszik orvosolni és rendbe tenni az új kerettörvény.
Végül arra is kitért, az új jogszabállyal a kormány teljes mértékben transzparenssé teszi, hogy melyik szakágban, szakterületen mit kíván megvalósítani a következő tíz évben. Jelezte, az előttünk álló fél évben kell eldönteni a 106 egyéni választókerületben is a következő tíz esztendő beruházásait.