A Szegedi Tudományegyetem Science Parkjában többéves fejlesztési munka után ünnepélyesen átadták az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomását (EIT). Az ELI ALPS közeli konferenciatermében rendezett ünnepségen Prof. Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese és Prof. Dr. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntötte az energiaipari partnereket, valamint a szakpolitika képviselőit, közöttük Lantos Csaba energiaügyi minisztert és Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkárt.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Az SZTE EIT az egyetem több fontos célkitűzésében is mérföldkőnek számít. Jelentős siker, mondta Prof. Dr. Kónya Zoltán, hogy zöld átállási programjában az egyetem saját laboratóriumi kutatási eredményeiből kiindulva valósított meg egy fél-üzemi jellegű állomást. Ezek a berendezések a zöldenergia-termelés és -átalakítás teljes értékláncát biztosítják a napenergiából származó áram megtermelésétől az energiaátalakítási technológiákon át az e-üzemanyag gyártásáig.
Az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomása megtestesíti az egyetemnek azt a célját is, hogy a zöldgazdaság piaci szereplőivel együttműködve a hazai szakpolitikai stratégiákban szereplő energiaátállási eljárásokat vezessen el az ipari megvalósítás küszöbéig. Az SZTE az e-üzemanyag előállítását és validálását a Széchenyi István Egyetemmel és az Audi Hungária autógyárral közös projektben végzi, és a MOL is érdekelt a tesztállomás eredményeiben. Prof. Dr. Kónya Zoltán elmondta, hogy az EIT ezen felül is vár partnereket; mivel berendezései egyenként kicserélhetők, a partnerek is elhozhatják kipróbálásra saját fejlesztésű technológiáikat. A létesítmény ezzel akár a saját fenntartásának költségeit is megtermelheti. Prof. Dr. Kónya Zoltán szerint a tesztállomás európai szinten is kiemelkedő, máris nemzetközi érdeklődés van iránta.
Az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomás jelképes sikere annak a szemléletnek is, amely az interdiszciplináris kutatások érdekében létrehozta a Szegedi Tudományegyetemem IKIKK kiválósági központját. Prof. Dr. Kónya Zoltán felidézte: az egész projekt abból indult ki, hogy Dr. Janáky Csaba 4 éve arról beszélt neki, hogy piaci igény jelentkezhet a fenntartható energiakonverziós technológiákra, például a vízbontásra. Az ötlet megvalósításának az SZTE IKIKK keretet és támogatást nyújtott, biztosítva több tudományterület együttműködését a tervezéshez, a fejlesztéshez és a végtermékek bevezethetőségi tanulmányaihoz.
A interdiszciplináris szemlélet szegedi kezdeményezője, Prof. Dr. Szabó Gábor már az egyetem korábbi rektoraként felhívta a figyelmet arra, hogy az új tudományban elvesztik jelentőségüket a hagyományos tárgyak keretei. „A természet nem ismeri a tankönyveket és a fizikát” – vélte a Széchenyi-díjas lézerfizikus, aki szerint az emberiség égető problémáira több terület tudását szintetizáló megoldásokat kell keresni. Az új kérdéseket pedig már nem az alapkutatások logikájával lehet megfogalmazni, hanem „mission based” módon, a megoldandó problémákból kiindulva. Prof. Dr. Szabó Gábor megemlékezett arról, hogy a szegedi egyetem 2010-ben elhunyt kémia professzora, Kiricsi Imre már egészen korán felismerte, hogy a fizika és a kémia területe összemosódik, az új eredményeket az együttes szemlélet hozza el.
Az eseményen Lantos Csaba energiaügyi miniszter méltatta a szegedi kutatási agglomeráció, a Szegedi Tudományegyetem, az ELI ALPS lézerközpont, a Szegedi Biológiai Kutatóintézet és az SZTE Science Park elmúlt években elért eredményeit. A miniszter kifejtette, hogy a globális felmelegedést okozó hatások mérséklésében nem lehet arra számítani, hogy a fejlett világ 200 évnyi környezetszennyezés után fosszilisenergia-termelési önkorlátozásra veheti rá a fejlődő országokat. Ezért az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére a tudomány megoldásaira van szükség, új kutatásokra, amelyek kilépnek a laborból és eljutnak az iparszerű tesztelésig. Lantos Csaba példamutatónak nevezte, ahogyan a Szegedi Tudományegyetem az ipari és szakpolitikai partnerekkel közösen megvalósította az e-üzemanyag előállítására szolgáló állomást.
Lantos Csaba emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió a teljes üvegházhatású kibocsátás 7%-át, Magyarország pedig mindössze 0,15%-át idézi elő. Az új Nemzeti Energia- és Klímatervben Magyarország az 1990-es évek elejéhez képest 50%-os kibocsátás-csökkentést vállal, aminek 37%-a már teljesült. A miniszter szerint a további csökkentésben az e-üzemanyag fenntartható, gazdaságos előállításának is szerepe lesz, ami felértékeli az SZTE tesztállomását.
Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár az egyetemek és a gazdasági szereplők összekötését szolgáló Neumann János Program szempontjai szerint értékelte az SZTE Energetikai Innovációs Tesztállomást, és azt a program mintaprojektjének nevezte. A projektben felsőoktatási partnerként jelen van a győri Széchenyi István Egyetem, piaci partnerként a MOL és az Audi Hungária, szakpolitikai együttműködési partnere az Energiaügyi Minisztérium, finanszírozását pedig 3 nagy projekt szinergiája biztosítja. (Ezek a „Bükkábrányi naperőmű megújuló áramtermelésének innovatív energiatároló technológiával történő kiegészítése„, a „Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium” és a „Szintetikus üzemanyagok fejlesztése és validálása nagyvállalati környezetben” elnevezésű projektek.) Bódis László szerint a Neumann János Program modelljéhez tartozik az is, hogy az EIT egy létező társadalmi igényre adott konkrét ipari célra lefordított választ, és ez még bevételt is termel.
SZTE