A méhlegelők olyan területek, amelyeket úgy terveztek, hogy támogassák a méheket és más beporzó rovarokat. A méhlegelők hozzájárulnak a környezetvédelemhez is, mivel közvetett módon segítenek csökkenteni a káros vegyszerek használatát. A Szegedi Tudományegyetem elkötelezett a fenntartható és zöld irány képviselőjeként, ezért csatlakoztak a Beporzó Hadművelet 2.0 kezdeményezéshez, amelyben ökológiai, mikroklíma és talajtani vizsgálatokkal az év végéig a méhlegelők környezeti hatásait vizsgálják.
A legrégebbi ismert méhlegelők Kínában találhatók, és több mint 5000 évesek, amik később Európába és Amerikába is eljutottak. Azért fontosak a méhek számára, mert biztosítják számukra a táplálékot, amire szükségük van a méz termeléséhez. A méhlegelők segítenek növelni a beporzók számát és sokféleségét, ami viszont fontos az embereknek élelmiszertermelés szempontjából. Hozzájárulnak a környezetvédelemhez is, segítenek csökkenteni a káros vegyszerek használatát, mivel sok beporzó elpusztítja a kártevőket, amelyek károsíthatják a növényeket.
A Mondolo Egyesület koordinálásával 2021-ben indult útjára a Beporzó Hadművelet elnevezésű természetvédelmi street art program, aminek keretében Szegeden, több helyszínen létesültek városi méhlegelők. Az egyesület a Szegedi Tudományegyetem szakembereivel és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási programot indított Beporzó Hadművelet 2.0 néven.
A méhlegelők ökológiai, talajtani és városklimatológiai hasznát vizsgáló kutatási program során februártól késő őszig azt vizsgálják a Szegedi Tudományegyetem kutatói a Mondolo Egyesülettel közösen, hogy a parkok gondozott gyepfelületeit megtörő magas növényzet milyen élőhelyvédelmi, klímajavító, biodiverzitást növelő és vízmegtartó szerepet tölt be Szegeden.
A Beporzó Hadművelet 2.0 során az előzőhöz képest duplájára emelték a területek számát és két magánterülettel a Szegedi Tudományegyetem is csatlakozott a kezdeményezéshez, így összesen 22 legelőt alakítottak ki szerte a városban. A Szegedi Tudományegyetemen a Biológia Intézet és a Mérnöki Kar kollégiuma ad otthont méhlegelőnek, de az ökológiai vizsgálatokba az összes szegedi terület bekapcsolódik.
A méhlegelők a magas, mozaikos növénytakarójukkal többek között klímajavító és vízmegtartó szerepet is betölthetnek. A magas fű alatt a talaj kevésbé forrósodik fel, így hűti a várost, menedéket biztosít hasznos rovaroknak, kétéltűeknek, madaraknak és a legkeményebb aszályban is képes „zöld élményt” nyújtani. A program célja, hogy meghatározzák, a városi zöldfelület-gazdálkodás ilyen módon történő átalakításának milyen közvetlen és közvetett haszna van. A globális klímaváltozás okozta egyre szárazabb és forróbb időjárás készteti a kutatókat válaszlépésre.
SZTE