Az Európai Bizottság felszólító levél megküldésével kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a szuverenitásvédelmi törvény miatt, mert az uniós jogot sért – közölte a brüsszeli testület szerdán.

Az uniós bizottság a kötelezettségszegési eljárásokat tartalmazó közleményében azt írta, azt követően döntött az eljárás megindítása mellett, hogy alaposan értékelte a magyar Országgyűlés által 2023. december 12-én elfogadott és 2023. december 22. óta hatályos, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvényt.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogszabály sérti az uniós jog számos rendelkezését, többek között az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát. Számos, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogot sért, köztük a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget. Sérti továbbá a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket, valamint több, a belső piacra alkalmazni szükséges szabályt – írták.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a felszólító levélre. Amennyiben nem orvosolja az Európai Bizottság által felvetett kifogásokat, a brüsszeli testület úgy határozhat, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak.

A bizottság közleményében ismertették, a törvény létrehozza a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek feladata a más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett meghatározott tevékenységek feltárása és vizsgálata, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik. Vizsgálja azon szervezeteket, melyek külföldről származó támogatás felhasználásával olyan tevékenységet folytatnak, amely befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére vagy a választói akaratra. A törvény olyan rendelkezéseket és a hatályos magyar jogszabályokra vonatkozó módosításokat is tartalmaz, amelyek megtiltják a választásokban részt vevő jelölteknek, politikai pártoknak és egyesületeknek, hogy külföldi finanszírozást használjanak fel a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére a választások során, valamint büntetőjogilag szankcionálják a külföldi támogatások választással összefüggésben történő felhasználását.

A kötelezettségszegésekkel kapcsolatos határozatait tartalmazó, havonta közzétett csomagja keretében az Európai Bizottság jogi lépéseket tesz azon tagállamokkal szemben, amelyek szerinte nem teljesítették az uniós jog alapján rájuk háruló kötelezettségeiket. Ezeknek a különböző ágazatokat és uniós szakpolitikai területeket érintő határozatoknak az a céljuk, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a testület az Európai Unió Bíróságához fordulhat – emlékeztetett az uniós bizottság.

MTI