Fontos gazdaságvédelmi lépéseket jelentett be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a kormány hétfői sajtótájékoztatóján.
MTI/Kovács Tamás
Új szakaszába lépett a háború, nem könnyebb, hanem nehezebb lesz a helyzet – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: a kormány álláspontja szerint mindenkinek az az érdeke, nem csak nemzeti érdek, hogy mielőbb béke legyen. Szerinte ha megvalósulna az azonnali tűzszünetet, amelyet a magyar kormány szorgalmaz, az az infláció mérséklődéséhez és megszűnéséhez vezetne.
Gulyás Gergely kiemelte: azt is látjuk, hogy Magyarország nyíltan képviseli a békepárti álláspontot, az embernek viszont sokszor az az érzése, hogy az Európai Unió politikai elitje ezt gyakorlatilag elhallgattatná.
A legfontosabb, hogy Magyarországnak legyen 2024-es költségvetése, ami garantálja az ország biztonságát. Elegendő forrást biztosítunk ahhoz, a rendszerváltás óta először, hogy a NATO-vállalásainknak is megfeleljünk: ez azt jelenti, hogy a védelmi kiadások a magyar GDP 2 százalékát teszik ki – fogalmazott a miniszter.
Áramárplafon
A miniszter szerint a rendkívül megemelkedett energiaárak komoly terhet jelentenek a magyar vállalkozásoknak, ezért minden eszközzel élni kell, amely lendületet vihet a gazdaságba. Ez volt az alapvető filozófia akkor is, amikor gazdaságvédelmi akciótervet fogadtak el – mondta.
– Mivel az egyik nagy probléma a vállalkozások számára az energiaár, azon belül is az áram ára, a vállalatok 80 százaléka rögzített áras szerződést kötött, aminek az a következménye, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az egyharmada jelenleg 320 euro/megawatt fölötti árat fizet és ezzel együtt az átlag is 250 euro/megawatt fölött fizet.
Éppen ezért három területen – feldolgozóipar, szálláshely-szolgáltatás, raktározás-szállítás – is árplafont vezetnek be, és a legmagasabb árat nettó 200 euro/megawattban állapítják meg.
Ez az intézkedés több mint 5000 vállalkozásnak segít és több mint 40 milliárd forintnyi költségvetési kiadást jelent. Cserébe azt várják, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásaikat és ne emeljék az árakat – jelezte a miniszter.
Hideg élelmiszer is vehető lesz a SZÉP-kártyával, enyhül az extraprofitadó
A második döntés, hogy 2023 augusztus elsejétől december 31-ig lehetővé teszik a SZÉP-kártyával való fizetést hideg élelmiszerekért is.
Ezenfelül lehetővé válik az is, hogy a munkáltatók a SZÉP-kártya keretét további 200 ezer forinttal emeljék.
A miniszter kiemelte: a gyógyszerforgalmazókra vonatkozik a gazdasági akcióterv harmadik pontja. Július 1-jétől a 40 százalékos extraprofitadóból 20 százalékot leírhatnak, ha azt kutatásra fordítják. A gyógyszergyártók, ha kutatás-fejlesztésre fordítják az extraprofitadót, annak 50 százalékát leírhatják.
Küzdeni kell a migránskvóta ellen
Gulyás Gergely úgy fogalmazott: továbbra is az a véleményük, hogy a migránskvóta veszélyes. Magyarországot ez hátrányosan érintené, ami ellen küzdeni kell.
A miniszter kérdésre kifejtette: a migránskvóta meghívólevelet jelent Európába. Szerinte a jelenleg érvényes 30 ezer migráns száma bármikor megemelhető. – Magyarországnak kellene az uniós határrendészeti eljárások 28 százalékát elvégeznie, ami nagy nehézséget jelentene az országnak – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: nincs még végleges döntés a kérdésben.
Arra, hogy lát-e esélyt arra, hogy a miniszterelnökök tanácsának ne egyhangúan, hanem a minősített többség elve alapján kelljen döntenie a kötelező migráns-kvótáról, Gulyás Gergely kifejtette: ezen a lépésen már túl vannak, a minősített többség elve alapján a tanács döntött. Most az a helyzet fog előállni, hogy a parlament is megfogalmazza majd a saját javaslatait az elfogadott jogszabállyal kapcsolatosan. Ezek azonban nem jó irányba fogják vinni az ügyet, mert azok mind migránsbarát javaslatok lesznek. Hozzátette,
vizsgálni kell majd azt is, hogy az EU nem gyakorolt-e olyan hatáskört, amit nem ruházunk át rá, vagy amit nem az uniós intézmények útján közösen gyakorlunk.
Az uniós pénzek ügyével kapcsolatban a miniszter közölte: a labda Brüsszel térfelén pattog, mivel hazánk a vállalásait teljesítette. – Hazánk az utolsó mérföldkövet is a EB által visszaigazolt módon teljesítette, tehát az Európai Bizottságnak július elején számlákat is küldhetünk. De politikai döntés kérdése mikor szedik össze a bátorságukat ahhoz, hogy az EP-ben ülő magyar ellenzéki politikusok ármánykodása ellenére, jog szerint odaadják a magyaroknak járó pénzeket – mutatott rá.
Magyarország szabad ország, mindenki azt mond, amit akar
Gulyás Gergely a Magyar Nemzet kérdésére kiemelte: a pedagógus életpálya-modellről szóló vitában látható volt, hogy a baloldali képviselők nem ismerik a törvényt. – Ez a törvény tartalmaz béremelést, ami persze függ attól, hogy a baloldali EP-képviselők meddig akarják blokkolni az uniós forrásokat – fogalmazott a miniszter. Részletezte, hogy a törvény tartalmaz 10 hét szabadságot és 24 órában határozta meg a kormány a tanítási kötelezettség óraszámát.
David Pressman amerikai nagykövet Budapest Pride-on mondott beszédére úgy reagált: Magyarország egy szabad ország, ahol mindenki azt mond, amit akar.
A miniszter arra, hogy Soros György birodalmát fiának, Alex Sorosnak adta át, annyit mondott, hogy nem tudjuk, hogy a migránskvóta erőltetése nem-e pont az átadás-átvétel része.
Szentkirályi Alexandra a Magyar Nemzet kérdésére hangsúlyozta: elindult a kötelező akciózás a boltokban június 1-jével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 2 milliárd forint fölött van a kiszabott bírságok összege, heti 50 boltot ellenőriznek a hatóságok, tehát nem érdemes trükközni.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy a következő kormányülésen dönt a kormány a június végével lejáró árstopokról.
A miniszter elismerte, hogy jelenleg kevesebb az építőipari megrendelés, de reménykedik abban, hogy 2025-ben már a megrendelések, főleg az államiak száma is növekedni fog. Elhangzott, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal és a Költségvetési Tanáccsal közösen keresnek olyan alternatív megoldást, amivel csökkenthető az az összeg, amit a jegybank vesztesége miatt az államnak kell vállalnia.