A karitatív szervezetek közül 2023-ban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kapta a legtöbb felajánlást, 700 millió forint pénzbeli és 2,2 milliárd forint természetbeni adományt bíztak rá a támogatók. Az adományozás mértéke azt igazolja, hogy a társadalom bízik a máltai szervezetben – hangzott el a Magyar Máltai Szeretetszolgálat előző évi tevékenységét értékelő, május 25-én Budapesten tartott küldöttgyűlésén.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület éves országos küldöttgyűlésén megjelent 76 küldött elfogadta a vezetőség beszámolóját a karitatív szervezet 2023-as tevékenységéről, gazdálkodásáról és a 2024-es költségvetési tervről. Kozma Imre atya alapító elnök az ülést megelőző szentmisén arról beszélt, hogy a keresztény emberek önként vállalt útjukon haladva valósítják meg Isten tervét. Az elidegenedő világban az önmagukra gondoló, maguk érdekeit szem előtt tartó emberek nem képesek felülkerekedni a válsághelyzeteken, az isteni válasz viszont a szeretet, ami azt jelenti, hogy nem önmagukért, hanem a másik emberért élünk, szeretetünket pedig az áldozatvállalással tudjuk igazolni.

Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnök beszámolója szerint 2023-ban a Máltai Szeretetszolgálat 346 intézményében és 116 önkéntes csoportjában mintegy 180 ezer emberről gondoskodott. A napi munkában 4500 dolgozó és 5500 önkéntes segítő vett részt. A karitatív szervezet 10 kiemelt tevékenysége: a 27 otthonban végzett idősgondozás, a legszegényebb településeken élők felemelésére indított társadalmi felzárkózás, a 67 intézményben zajló hajléktalan ellátás, a telemedicinás ellátást is nyújtó egészségügyi szolgálat, a 28 támogató szolgálat mellett bentlakásos intézményeket is magában foglaló fogyatékossággal élők ellátása, a Magyarországra érkező menekülteket segítő integrációs program, a humanitárius és fejlesztő programokat 15 országra kiterjesztő nemzetközi segélyezés, a pszichiátria eseteket és szenvedélybetegeket ellátó szolgálat, a 450 kiképzett önkéntessel számos feladatot vállaló vészhelyzetkezelés, a 260 nevelőszülőknél élő gyermekről gondoskodó és tízezer családot támogató tevékenység.

Vecsei Miklós alelnök a legszegényebb településeken végzett felzárkóztató program jelentőségéről szólva kiemelte, hogy a leszakadó térségekben arányaiban háromszor annyi gyermek születik, mint a  többi településen, ezért sem lehet közömbösnek maradni. Fontos eredménynek nevezte, hogy a munka kapcsán új értelmet kapott az integráció értelmezése is, mert az első lépésben a többségi társadalomhoz tartozó emberek tudnak integrálódni, és csak ez után beszélhetünk valódi találkozásról, a másik ember elfogadásáról.