Magyarország számára az a veszély fenyegetett, hogy elveszik a hazánknak járó pénzeket, és odaadják Ukrajnának. A nagy országok vezetőivel sikerült megegyezni arról, hogy ez nem történhet meg – ismertette a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában.
„Kulcskérdés a béke, azonban ebben nem állunk jól, mert Brüsszel háborús lázban ég” – közölte Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában. A miniszterelnök közölte, hogy azon kellene dolgozni, hogy a háborúnak minél előbb vége legyen, ehhez képest Brüsszelben háborús logika mentén érvelnek az uniós vezetők.
„Nem szállítunk fegyvert és nem is adunk pénzt fegyverre” – húzta alá a kormányfő. Mint mondta, a mostani 50 milliárd eurós támogatás arra van, hogy az ukrán állam ne menjen csődbe. Jelezte, hogy ha az EU és az USA nem küld pénzt Ukrajnának, akkor az ország összeomlik. „Az idő az oroszok oldalán áll, és minél tovább tart a háború, annál több ember hal meg. Magyarország számára az a veszély fenyegetett, hogy elveszik a hazánknak járó pénzeket és odaadják Ukrajnának” – jegyzete meg. Kiemelte, hogy a nagy országok vezetőivel sikerült megegyezni arról, hogy ez nem történhet meg.
Orbán felidézte: Brüsszelben emellett gazdatüntetés is volt, ráadásul épp az ablaka alatt tülköltek, és játszottak be marhahangokat a belga gazdák. Meg is jegyezte a német kancellárnak,hogy ez olyan volt, mint 1954-ben, amikor az Aranycsapatot nem hagyták aludni a berni döntő előtt. „Nem szabad beengedni az ukrán mezőgazdasági termékeket az uniós piacra” – húzta alá a kormányfő.
Visszatérve a háború ügyére, Orbán emlékeztetett: Magyarországon – bár kisebbségben, de – szintén vannak háborúpártiak: a magyar baloldali vezetők már két éve is megmondták, hogy fegyvert kell küldeni, szerinte talán még a magyarok pénzét is odaadták volna Ukrajnának. Orbán többször is beszélt arról, hogy megakadályozták, hogy a magyarok pénze Ukrajnába kerüljön. Ilyen terv egyébként nem volt, így könnyű volt megakadályozni.
„Az oroszok Ukrajnát sem tudják egyelőre legyőzni, hogyan tudnának nekimenni a NATO-nak?” – kérdezte. „Ki az a marha, aki miután a legkisebb embert se tudja megverni az utcában, beleköt a legnagyobb fiúba, a NATO-ba?” – tette fel a költői kérdést Orbán. Szerinte azért adnak egyre több támogatást, mert azonosulnak Ukrajnával, és azt gondolják, Ukrajna értük harcol, ami szerinte teljes félreértés.
A miniszterelnök elmondta, hogy Brüsszellel vitánk van Ukrajna mellett a migrációról, a genderügyről, valamint arról is, hogy meg akarják szüntetni a rezsicsökkentést, valamint a kamatstopot. Hosszú szerelmi történetként jellemezte Magyarország és az EU viszonyát. Szerinte ha migrációról vitatkozunk azért tesszük, mert nem akarunk osztozni abban a sorsban, ami a nyugat-európai országokkal történik. „Gyanús identitású szexaktivistákat küldenek az iskolákba, ezzel kapcsolatban is van egy óriási vita. Nekem ettől feláll a hátamon a szőr” – mondta a miniszterelnök, aki szerint számos vitájuk van Brüsszellel, a rezsicsökkentést is el akarják venni, pedig a magyarok fizetik érte a legkevesebbet, ez Brüsszelnek nem tetszik. A kormányfő szerint a nemzeti konzultáció ezeket a vitapontokat vette sorba.
Jelezte, hogy most színtisztán Ukrajnáról szólt a vita Brüsszelben, de végül sikerült találni egy jó megoldást.
Szijjártó Péter külügyminiszter ungvári látogatása kapcsán szóba került Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentése, miszerint a magyar kormány és Orbán Viktor nem orosz-, hanem magyarpárti. „Oda azért nem süllyedhet Magyarország, hogy a magyar miniszterelnökről és a magyar külügyminiszterről mások mondják meg, hogy milyenek” – kommentálta a megjegyzést Orbán. „Hát jól nézünk ki, ezeréves magyar államról ne mondják meg a szomszéd szlávok, hogy kik vagyunk” – mondta Orbán. Szerinte ezt az ukránok kedvességnek szánták, de erre nem kell figyelni. „Azt nem kérhetik, hogy mi kötelezően támogassuk az ő harcukat” – emelte ki.
„Magyarország a magyaroké, de mégis hajlandó munkát adni az ukránoknak, mert bajban vannak. Ezernél is több iskolánkban oktatunk ukrán gyerekeket, ingyen. Hátrébb az agarakkal, több tiszteletet” – tette hozzá.
Arra is kitért, 2015 óta a kommunista jogfosztottság állapotában él a 150 ezres kárpátaljai magyarság. Az ukrán államnak sürgősen változtatnia kell ezen a helyzeten, addig nincs miről beszélni.