Az erőszak fokozódik a határtérségben, ami próbára teszi a szolgálatot teljesítő állományt – derül ki abból a titkosszolgálati jelentésből, amelyet az Országgyűlés honlapján tettek közzé.
A jelentésben az áll, hogy Magyarország és Európa illegális migrációval szembeni védelmét a jogszabályok, a déli határon szolgálatot teljesítő állomány, valamint a biztonsági határzár jelenti. Az elmúlt időszak tendenciái és a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek információi azt mutatják, hogy a védvonal mindhárom eleme növekvő nyomásnak van kitéve. A jogi pillért tekintve az Európai Unió migrációs paktuma jelent kockázatot. A migrációs nyomás erősödését tükrözi a visszafordítottak számának emelkedése.
Kitértek rá: belbiztonsági tekintetben – az Izrael és a Hamász közötti háború hatásaként – fokozott kockázatot jelent a migrációs nyomással arányosan növekvő terrorkockázat. Az illegális migráció útvonalait – beleértve a Magyarországon áthaladó nyugat-balkánit – terroristahálózatok használhatják fel.
Azt is írták: az afganisztáni hátterű szerbiai embercsempészbandák között fokozódik a konkurenciaharc és az erőszakkészség is. A tálib titkosszolgálat közvetlen irányítása alá helyezte a Vajdaság területén működő afganisztáni származású embercsempészcsoportok tevékenységének irányítását.
Kifejtették: a szerb–magyar határszakaszon éjszakánként megközelítőleg 1000-1200 illegális határsértést észlelnek.
Augusztusban előfordult olyan eset, amikor a határzár egy pontján egy órán belül 293 illegális átjutót észleltek. Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján a 40. héten 5606 fővel rekordot döntött a feltartóztatott, majd visszakísért illegális migránsok száma.
A jelentésben úgy értékelnek, hogy az embercsempész üzletágat a folyamatosan bővülő piac és a strukturális tökéletesedés jellemzi. A bevételek egy része terrorfinanszírozási célzattal is felhasználható, illetve az eszköz- és fegyverbeszerzési csatornák terrorista tevékenységek elősegítésére is alkalmasak.
A nemzetközi és állami migrációs politikák gyakori változása során megmutatkozó gyenge pontokat a bűnszervezetek azonnal azonosítják és kihasználják.
Az EU migrációs paktuma alapjaiban változtatná meg a magyar védekezési gyakorlatot.
Magyarország tranzitjellege nem változott, mert az ország nem rendelkezik a migránsok befogadására alkalmas, kulturálisan és nyelvileg azonos, elkülönült, nagyobb létszámú diaszpórával. Rövid távon Magyarországot nem fenyegeti zárt társadalmi csoportok kialakulásának veszélye, azonban hosszabb távon számolni kell azzal, hogy a célországok telítettsége kihathat a peremországokra is, ami alapjaiban változtathatja meg az ország közbiztonsági helyzetét.
Hangsúlyozták: az erőszak fokozódik a határtérségben, ami próbára teszi a szolgálatot teljesítő állományt.
Az állami erőszak monopóliumával élve választ lehetne ugyan adni ezekre a kihívásokra, de ez valószínűleg a szerevezett bűnözés részéről is az erőszak fokozásához vezetne.
A migrációs mozgások üteme egyelőre a „szezonvégi felfutó ágban” van: egyre többen igyekeznek még a tél beállta előtt a célországba eljutni, a balkáni tranzitállamok hatóságai pedig abban érdekeltek, hogy minél kevesebb migráns maradjon az illetékességi területükön.
A jelentés részleteivel foglalkozó cikkében a Magyar Nemzet azt írja, hogy míg a szerbiai befogadóközpontokba napi 30-50 migráns érkezik a szomszédos balkáni államokból, ennél nagyságrendekkel több bevándorló érkezik regisztrálatlanul. Utóbbiak egyenesen a magyar vagy a bosnyák határ felé veszik az irányt, csak a Szabadka környéki erdőkben több ezer migráns tartózkodhat, várva a továbbindulás megfelelő pillanatára.
A titkosszolgálati dokumentumot ismertető cikk kiemeli, hogy a szerb hatóságok továbbra sem képesek megakadályozni sem a bűnbandák erőszakos jelenlétét, sem az illegális migránsok átjutását Magyarországra.
A jelentés külön részben tárgyalja Tádzsikisztán és Afganisztán viszonyát, kockázatot jelent ugyanis, hogy az Afganisztánban tömegesen élő tádzsikok könnyen jutnak tádzsik útlevélhez, amelynek birtokában a Független Államok Közössége térségén belül külön engedély nélkül utazhatnak, így moszkvai átszállással – mindenféle kockázat nélkül – egy-két nap alatt Belgrádba érkezhetnek.
Ezzel a módszerrel az Iszlám Állam, az Al-Kaida, vagy más tálib szélsőséges szervezetek tagjai észrevétlenül juthatnak az Európai Unió területére.
Az embercsempészek jelentősen emelkedő haszna vezetett oda, hogy a szerb–magyar határnál működő bűnözői csoportok között megkezdődtek a piac újraosztásáért folyó harcok, küzdelmek. Az összetűzések résztvevői között radikális csoportok jelentek meg.
A jelentés két afganisztáni csoport küzdelmét emeli ki, a nemzetbiztonsági tájékoztató szerint a 313 és a 40-059 megnevezésű embercsempész kör közötti területharc következményeinek tudhatók be a vajdasági fegyveres összetűzések.
A közelmúltban először fordult elő, hogy ezek a csoportok a szerb rendőrök ellen fordították fegyvereiket. Az úgynevezett erőszakkészség már a határon is átível, hiszen a csempészek, az utaztatók már magyar határvadászokra is céloztak, ám személyi sérülés nem történt. Emellett szinte már mindennaposnak mondható a rendszeres verbális fenyegetőzés, és az, hogy fegyvert fognak a határvadászokra.
A beszámoló az ideiglenes biztonsági határzár állapotát is taglalja. A 175 kilométer hosszúságú kerítést folyamatosan rongálják. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint Bács-Kiskun vármegye esetében átlagosan naponta kétszer, Csongrád-Csanád vármegye határszakaszán kilencszer rongálják meg a kerítést, az elmúlt évben közel négyezerszer volt szükség annak javítására.
A Magyar Nemzet teljes cikkét IDE KATTINTVA érheti el.