Magyarországon 300 ezerre tehető a munkaerő-tartalék létszáma, először velük kell feltölteni a munkaerőpiaci hiányt, csak ezt követően lehet magyar ajkú munkaerőt, majd harmadik országbeli munkavállalókat foglalkoztatni szabályozott keretek között – hangsúlyozta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásáról tartott szerdai Foglalkoztatás 3.0 konferencián Budapesten.


Czomba Sándor emlékeztett arra, hogy míg 2010-ben a foglalkoztatottság a 20-64 éves korosztályban 60 százalékos volt, ezzel nem érte el az uniós átlagot, ma már meghaladja azt a 80 százalék fölötti mutatóval. Ugyanez jellemző a munkanélküliség alakulására, ma Magyarország a hét legjobban teljesítő ország között van Németország és a skandináv országok társaságában – hangsúlyozta.
    
Felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett nagyberuházások megvalósulásával újra erősödik a munkaerőhiány; ennek kezelése szerinte legalább akkora kihívás lesz, mint 10 év alatt az egymillió munkahely teremtése.
    
Czomba Sándor kiemelte: a munkaerőpiacon jelentkező élénkülő keresletben a versenyszféra adja a növekedés dinamikáját. Mintegy 60-80 ezer munkavállaló hiányzik ma a piacról, ugyanakkor az adatok szerint 300 ezer ember szólítható meg, ekkora az országhatáron belüli munkaerő-tartalék. Státuszukat tekintve legnagyobb arányban munkanélküliek, inaktívak, illetve részmunkaidőben dolgoznak, azaz alulfoglalkoztatottak – fűzte hozzá az államtitkár. Megjegyezte, hogy sok inaktív jelent meg a munkaerőpiacon, jellemzően nők térnek vissza a munka világába. Van tehát potenciális munkaerő, de sokan családi körülményeik miatt nem vállalnak munkát, nekik a szociális szférával összehangoltan kell segíteni – szögezte le.
    
Az államtitkár reális célkitűzésnek tartja a 85 százalékos foglalkoztatottság elérését 2030-ra, és megjegyezte, hogy további tartalék van a 25 éven aluliak és a 64 év felettiek korosztályában.
    
Czomba Sándor a 3. országból érkező munkaerő alkalmazását elkerülhetetlennek tartja, „úgy, hogy mi hívjuk őket, szabályozott keretek között”. Fontos, hogy „tudjuk, honnan, tudjuk, milyen munkakultúrával érkeznek, rálássunk a mozgásukra, ne dobbantódeszkának használják a magyar munkaerőpiacot” – emelte ki.
    
Arról is beszélt, hogy jelenleg nagyjából 80 ezer harmadik országbeli munkavállaló dolgozik Magyarországon, közülük 50 ezer ukrán, több mint 5000 szerb munkavállaló, sokkal kevesebben érkeznek egyelőre távoli országokból és jellemzően a központi régióban dolgoznak. „Számuk valószínűleg növekedni fog, a cél az, hogy szabályozott keretek között érkezzenek, ne dörömböljenek az ajtónkon” – erősítette meg Czomba Sándor.

MTI