A kormány vállalta, hogy idén egyszámjegyűre csökkenti az inflációt, ez minden nehézség ellenére továbbra is reális – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten; Gulyás Gergely a Kormányinfón azt is közölte: a kormány első olvasatban tárgyalta azt az előterjesztést, amely a városi csok helyére léphet.

A miniszter kifejtette: lehet, hogy novemberben, de decemberre a mostani előrejelzések is azt mutatják, hogy a kormány biztosan tudja inflációs vállalását teljesíteni. Vannak azonban aggasztó jelek is, amelyek döntően azzal függnek össze, hogy az üzemanyagár magasabb, mint korábban volt – magyarázta.

Hangsúlyozta: ennek elsődleges oka, hogy ötszörös áron kénytelenek behozni az ukrán csővezetéken keresztül az üzemanyagot, és ez a tranzitdíj-emelés minden ajánlásnak ellentmond, „miközben Ukrajnával számtalan területen vagyunk támogatók”

A tárcavezető megjegyezte: csak az üzemanyagárban az elmúlt egy hónapban bekövetkezett változás fél százalékkal növelte meg eddig az inflációt.

Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy szeptember 15-ével lejár az az időszak, amíg az Európai Bizottság elrendelte az ukrán gabona behozatali tilalmát az öt szomszédos országban. Ha a bizottság ezt nem hosszabbítja meg, „akkor kénytelenek leszünk nemzeti hatáskörben ilyen intézkedéseket bevezetni” – mondta.

Úgy fogalmazott, „arra kérjük innen is az Európai Bizottságot, hogy lássa be ennek a döntésnek a racionalitását, hosszabbítsa meg a jelenleg fennálló behozatali tilalmat”. Jobb lenne, ha valóban olyan megoldást találnának, amely megfelel az eredeti célnak, hiszen az az volt, hogy az ukrán gabonának nem az európai agrárpiacokat kell szétvernie, hanem elsősorban az éhező afrikai országokban kellene segítséget nyújtania – közölte.

Megjegyezte: ráadásul komoly vita van arról, hogy megfelel-e egyáltalán az európai minőségi kritériumoknak az ukrán gabona.

Emlékeztetett: a háború előtti évben Magyarországra jutó 50 ezer tonna ukrán gabonából tavaly 3 millió tonna lett. A lengyel kormány hasonló intézkedés bevezetéséről döntött abban az esetben, ha a bizottság nem hosszabbítja meg a korábbi behozatali tilalmat – tette hozzá.

Gulyás Gergely közölte azt is: a napelemekkel kapcsolatban a Fidesz-frakció felszólítására a kormány a korábbi döntését újraértékelte.

Kifejtette: a kormány úgy döntött, hogy azoknál, akik szeptember 7-ét követően adták be az igényüket a napelem létesítésére, a brüsszeli szabályokat kell érvényesíteni, de mindazoknál, akik ezt korábban megtették, tíz éven keresztül a korábbi elszámolási rend megmarad. Ez azt jelenti, hogy aki egy ilyen beruházásba úgy fogott bele, hogy az 6-8 év alatt megtérül, annak ezt garantálják – magyarázta.

A miniszter annak kapcsán, hogy a következő két napban rendezik az V. Budapesti Demográfiai Csúcsot, úgy értékelt: ezen a téren az elmúlt évtizedben Magyarországnak jelentős előrelépést sikerült elérnie, de „nem tartunk ott, ahol tartani szeretnénk”.

 Kiemelte: 2010-ben, amikor a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy új demográfiai politikát vezessen be, 1,23 volt a termékenységi arányszám, ami 2021 végére 1,59-re nőtt. Ez 25,6 százalékos növekedést jelent, ezzel az elmúlt évtizedben a teljes termékenységi arányszám Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az Európai Unión belül – tette hozzá, jelezve, hogy ha a korábbi tendencia nem változott volna, akkor 160 ezer gyermek nem született volna meg 2011 és 2021 között.

Ugyanakkor – folytatta – vannak nehézségek, a szülőképes korú nők száma csökken, ezért is fontos, hogy a családpolitikai intézkedések mindig a leghatékonyabbak legyenek. Közölte: a kormány szerdai ülésén első olvasatban tárgyalta azt az előterjesztést, ami a városi csok helyére léphet.         

Emlékeztetett: a kormány új családpolitikai intézkedéseket vezet be jövőre, amelyek mind a lakáshoz jutást, mind az ország demográfiai céljait szolgálják majd.

Arra is kitért: a csúcson beszédet mond a köztársasági elnök és a miniszterelnök is, valamint számtalan külföldi vendég lesz jelen, többek között az olasz kormányfő és a bolgár elnök.    

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a kabinet nevében gratulált a barlangi mentőszolgálat munkájához. Mint mondta, a mentőszolgálat „világraszóló bravúrt” hajtott végre, és ebben kormányzati szervek is segítettek. Emlékeztetett: szeptember 2-án érkezett megkeresés a barlangi mentőszolgálathoz, hogy Törökország déli részén, több mint ezerméteres mélységben egy tapasztalt amerikai barlangász bajba került. „Nagyon sok mindent elmond a Magyar Barlangi Mentőszolgálat felkészültségéről, hozzáállásáról”, hogy az európai barlangi mentők szervezete, amelynek a koordinálásával a mentőakció megkezdődött, őket találta „a leggyorsabban mobilizálható olyan egészségügyi csapatnak, amely képes ilyen extrém mélységbe nemcsak eljutni, hanem ott dolgozni is” – fogalmazott.

Közölte: nagyon összetett helyzetről volt szó, hiszen több mint ezer méteres mélységben kellett felállítani egy ellátópontot, ahol intenzív terápiás ellátást kellett adni a sérültnek. „Ezzel a teljesítménnyel a valaha történt legnagyobb mélységből végrehajtott és az egyik legbonyolultabb barlangi mentés tudott megvalósulni” – jelentette ki.

Szentkirályi Alexandra kiemelte: a kormányzati szervek, háttérintézmények is mindenben igyekeztek segíteni a magyar mentők munkáját. A Honvédelmi Minisztérium a lehető legrövidebb időn belül biztosította a kiutazás megszervezését és a hazajutásukat is szervezi, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig 2,5 millió forintos forrást biztosított a mentőakcióra – mondta.

A kormány jövőre 6, míg a jegybank 3,5 és 5,5 százalék közötti inflációval számol, így az 2024-ben már kezelhető szintet ér el – mondta a miniszter.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő elmondta azt is: az emberek szeretik és használják is az online árfigyelőt, már átlagosan 4 perc 20 másodpercet töltenek el az oldalon. A honlapot eddig 1,2 millióan látogatták meg.

Az árfigyelő komoly versenyt is indított, hiszen hatvankét kategóriából eddig ötvenötben csökkentek az árak, átlagosan 7 százalékkal. Az élelmiszerinfláció a legmagasabb pontjához képest már több mint a felével csökkent, részben az árfigyelő hatására – hangsúlyozta.

A kötelező akciók be nem tartása miatt eddig több mint 72 millió forintnyi bírságot szabtak ki, tizenhét végleges határozat alapján. A kormányszóvivő leszögezte: nem elfogadható, hogy a multik a magyar emberek rovására nyerészkedjenek.

A lengyel kormány hasonló intézkedés bevezetéséről döntött abban az esetben, ha a bizottság nem hosszabbítja meg a korábbi behozatali tilalmat – tette hozzá.

A miniszter, kérdésre minden alapot nélkülöző vádaskodásnak és indokolatlan sértésnek nevezte azt a Svédországban készült oktatófilmet, amely szerint Magyarországon 2010 óta folyamatosan romlik a demokrácia helyzete. Gulyás Gergely szerint, ha a filmet az állami iskolákban játsszák le, az azt jelenti, hogy Svédország mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország ne ratifikálja a NATO-csatlakozásukat.

Hozzátette: javasolni fogja a Fidesz frakcióvezetőjének, hogy képviselőik, akik négyévente egy sokkal intenzívebb, kiegyensúlyozottabb és sokszínűbb közélet mellett küzdenek meg a mandátumukért, döntsék el, hogy kívánják-e ezt az országot a NATO-ba.

A kormány keresi az alternatív üzemanyagbeszerzési lehetőségeket – mondta a tárcavezető a magas benzinárral kapcsolatban. Hangsúlyozta: nem tartják korrekt üzleti magatartásnak a tranzitdíj háromszorosára-ötszörösére emelését.

A kormány december 31-ig nem változtat a gáz árán – válaszolta a miniszter egy másik kérdésre. Elmondta: ha igazodnának a változó világpiaci árhoz, radikálisan kellene emelni az áram árát a rezsicsökkentési értékhatár alatt és felett is, valamint a gáz árát is a határ alatt. Cserébe afelett csökkenteni lehetne – közölte.

Szeptember végén értékelheti a kormány, hogy szükség van-e nyugdíjkorrekcióra – válaszolta egy másik kérdésre a tárcavezető.

A napelemekről szólva kiemelte: 2024. január 1-jével tudja a kormány helyreállítani a rácsatlakozás lehetőségét. Ugyanakkor az ország területének körülbelül 7-8 százalékán nincs olyan állapotban a hálózat, hogy további rácsatlakozást el tudjon viselni. Az árazást értékelve azt mondta, annál korrektebb árazás nincsen, hogy ugyanannyiért veszi az MVM a napelemmel előállított áramot egy magánszemélytől, mint mondjuk a paksi atomerőműtől.

Jelezte, a kormány támogatja nagy naperőművek létrehozását, ugyanakkor jelentős probléma, hogy ha nincsen olyan tárolókapacitás, amely az energiát tárolni tudja, akkor folyamatosan kiegyenlítő áramot kell vásárolni, akár importból is.

Gulyás Gergely egy másik kérdésre válaszolva kitért arra is: a kormány azt reméli, hogy az Európai Bizottság visszalép a jogszerűség útjára, és akkor semmi akadálya nem lesz annak, hogy az ország megkapja az uniós forrásokat. Hozzátette: az ország teljesítette az előírt feltételeket, további lépésekre nincs szükség, a bizottságnak pedig novemberig kell döntenie.

Az uniós források Magyarországra érkezéséről azt mondta, könnyebben hozzájutunk a hétéves költségvetés pénzeihez, de minden pénzhez hozzá szeretnénk jutni, és a kormány ennek megfelelően tárgyal minden ügyben Brüsszelben.

Ha a baloldal lenne kormányon, fegyvereket szállítanának Ukrajnának – válaszolta a miniszter azzal kapcsolatban, hogy Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője az ukrajnai fegyverszállítás iránt elkötelezett amerikai politikussal tárgyalt. Gulyás Gergely hozzátette: a „baloldal háborúpártisága” felelőtlen magatartás a még most is Kárpátalján élő csaknem százezer magyarral szemben is.

A kormányt nem lepte meg, hogy Brüsszel nem változtatott sem a háborúval, sem a migrációval, sem az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatos álláspontján – reagált a tárcavezető az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszédét érintő kérdése. Hangsúlyozta: azt szeretnék, ha Brüsszel Európa valós problémáival foglalkozna, amibe a háború is beletartozik.

Európa érdeke a béke, amit annak gazdasági következményei is mutatnak, hogy a közösség elvágta magát az orosz energiaforrásoktól – jelentette ki. Hangsúlyozta azt is: a kormány továbbra sem támogat semmilyen migrációs kvótát, elosztási mechanizmust.

A migránshelyzetre vonatkozó kérdésre, és arra, hogy Magyarország kap-e hozzájárulást a határkerítés megépítéséhez Ursula von der Leyen szerdai beszéde alapján, azt válaszolta, hogy beszédek alapján ezt nehéz megfejteni. A 2015-ös willkommenskulturhoz képest ma már az EU-ban is megjelenik a határvédelem szükségessége – jegyezte meg, hozzátéve: ugyanakkor, amit összességében képvisel az unió, az lehetetlenné teszi a külső határok megvédését. Bízik benne, hogy ha már idáig eljutottak, legalább részben megtérítik majd azokat a költségeket, amelyeket az érintett országok a schengeni kötelezettségük alapján a külső határok védelmére fordítottak – jelezte a miniszter.

A fővárosi közlekedési helyzetet firtató felvetésre azt mondta: Budapest közlekedési helyzete az elmúlt négy évben drámaian romlott, ami 2019 elején még félórás út volt a városba, az ma rendszeresen egy-másfél óra. A fővárosi szavazóknak kell majd értékelniük, hogy jó-e ez így, ez önkormányzati hatáskör, a kormánynak nincs hatásköre – közölte Gulyás Gergely.

Elmondta: a belügyminiszterrel közösen egyeztettek Budapest főpolgármesterével az Egészséges Budapest Program további megvalósításáról. A miniszter elmondta: ha a főváros elkészíti a hátralévő fejlesztések időbeli megvalósításának tervét, arról tovább tudnak tárgyalni. A kormány másodszor volt kénytelen inkasszóval behajtani a fővárostól a szolidaritási adót, mert azt nem fizette be – jegyezte meg.

Gulyás Gergely a fővárosban, a római partnál a Dunába történő szennyvízengedésről azt mondta: a hírek szerint a Fővárosi Csatornázási Művek engedett hígított szennyvizet a folyóba, közel egy strandhoz. Hivatalos panasz még nem érkezett, de a hatóságok hivatalból megvizsgálják a történteket, első hallásra is elborzasztó a történet – mondta.

Arról, hogy Ukrajna kész a kisebbségi jogokról szóló törvények módosításra jelezte: a külügyi tárca áll rendelkezésre. Amikor Novák Katalin államfő Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Kijevben, akkor is erről volt szó, sőt az elfogadott közös öt pont egyike is az, hogy a nemzetiségek nyelvhasználatával kapcsolatos kérdéseket orvosolni kell. Azt tartják megnyugtató megoldásnak, ha Ukrajna valóban egyezségre jut Magyarországgal, és helyre tudja állítani a kisebbségeket lábbal tipró helyzetet – közölte. Ha megegyezésre tudnak jutni, az ukrán parlament elfogadja és a jogszabály hatályba lép, akkor az az ok, ami megakadályozza Ukrajna euroatlanti aspirációját, megszűnik. Mi szeretnénk, ha ez így lenne – fűzte hozzá.

A budapesti repülőtérről szóló tárgyalásokról azt mondta: jól állnak, de amíg nincs megállapodás, részleteket nem kívánnak nyilvánosságra hozni. Ha ez megtörténik, minden részletre kiterjedően hozzák nyilvánosságra a jó hírt.

„Közel állnak ahhoz, hogy egy ilyen jó hírt nyilvánosságra hozzanak” – fogalmazott.

A repülőtér vásárlására elkölteni tervezett összeget a pedagógusbérekkel összehasonlítani indokolatlan – válaszolta egy másik felvetésre, hangsúlyozva: a pedagógusbérek emelését nem a kormány odázza el, hanem azok a baloldali képviselők, akik Brüsszelben azért lobbiznak 6 millió forintos fizetésért, hogy a pedagógusok ne kapják meg a 800 ezer forintos fizetést.

A miniszter kijelentette: a repülőtér megvásárlása az államadósságot növelheti, de a költségvetési hiányt nem.

Európa érdeke, hogy minden gazdasági nagyhatalommal gazdasági kapcsolatot tartson fenn, ennek megfelelően az ország Kínával is fenn kívánja tartani az együttműködést – közölte a tárcavezető egy másik kérdésre, hozzátéve: a miniszterelnök várhatóan októberben Kínába látogat.

Arról, hogy Magyarország nem adja ki Ukrajnának a hadköteles ukrán menekülteket, azt mondta: nem érkezett olyan ukrán kérés, hogy adjanak ki bárkit is. Menekülteket a genfi egyezmény alapján nem adhatnak ki – rögzítette Gulyás Gergely.

Arra a felvetésre, hogy Szlovákia felé egyre több menekült lépi át a határt illegálisan, kijelentette: Magyarország annyit tud tenni, hogy megvédi a déli határt. Azzal, hogy ezt teszi, Szlovákiát is megkíméli migránsok tíz- és százezreitől – jegyezte meg.

Gulyás Gergely a szlovákiai választásoktól azt várja, hogy a felvidéki Szövetség párt be tud jutni a szlovák parlamentbe.

A Fidesz esztergomi kihelyezett frakcióüléséről elmondta, a szeptember 20-21-i tanácskozáson az őszi ülésszakra fognak felkészülni, az ilyenkor szokásos módon az ülésen minden aktuális kérdés napirenden lesz.

Iványi Gábor egyházának anyagi nehézségeiről és arról, hogy nem lenne-e célszerű a munkájukat segíteni, miután állami feladatokat látnak el, elmondta: a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek csaknem 25 milliárd forintot fizettek ki 2010 óta. Idén a szociális területre 963 millió forintot biztosítottak, a köznevelés és szakképzés támogatására 1,8 milliárdot, míg a személyi jövedelemadó 1 százalékából magánszemélyek 820 millió forintot ajánlottak fel – ismertette.

A miniszter egy másik kérdésre példátlan felelőtlenségnek nevezte, hogy a soroksári Qualitas Gimnázium vezetői egy olyan épületben kezdték meg a tanévet, amelyet már jogszerűen elárvereztek a cégük tartozása miatt. Ha szükséges, az állam rendelkezni fog a magániskolába járó diákok beiskolázásáról – ismertette.

Gulyás Gergely a saját szavai súlyának tudja be, hogy az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai nem indulnak újra a választáson. Hozzáfűzte, az is lehet, hogy az OBT tagjai is úgy ítélték meg, esetleg a bíráktól is kaptak olyan visszajelzéseket, hogy a saját országuk feljelentése Brüsszelben azért sok, és ha elindulnának, sem választanák meg őket.

További kérdésre azt is mondta: nem hordoz korrupciós kockázatot, ha a miniszterelnök elfogadja egy vele 30 éve jó barátságban lévő ember meghívását, függetlenül attól, hogy a vendéglátó lányának milyen cége van. Ebben az esetben fel sem merül, hogy azt képviselői ajándékként kapta volna, ennek felvetését kisstílűnek, megalapozatlannak és légből kapottnak tartja.

Kérdésre közölte, hogy Orbán Viktor augusztus 26-a után volt szabadságon. Ezt megelőzően olyan hétköznap nem vagy alig volt, amikor Gulyás Gergely ne találkozott volna vele. Arról, hogy egy hétvégén a miniszterelnök elfogadott-e egy baráti meghívást, és elutazott-e a magyar határtól 300 kilométerre vagy sem, nem tartozik neki beszámolni – tette hozzá.

Mészáros Lőrinc tihanyi, rét és gazdasági épület besorolású ingatlanjáról a miniszter azt mondta, hatósági kérdés, hogy valaki jogszerűen építkezett-e, tehát ott kell tisztázni.

Kérdésre barátságtalan gesztusként értékelte, hogy a Nemzeti Sport főszerkesztője, aki utazó nagykövetként, hivatalos úton vett volna részt az Egyesült Államokban, nem kapott vízumot. A lépést amerikai részről hivatalosan nem kommunikálták – fűzte hozzá.

A külföldi kampányfinanszírozást érintő felvetésre és a Korányi Dávid nevével fémjelzett csoport szerepéről úgy fogalmazott: nyilvánvaló, hogy az ellenzék kampánytevékenységét fizették, közte még a miniszterelnök-jelölt egy-egy étkezését is. Elfogadhatatlan, hogy valaki azért akar külföldön pénzt szerezni, hogy annak segítségével a hazájának a kormányát megbuktassa. Erre az sem ad okot, ha ne nem ért egyet a kabinet tevékenységével – hangoztatta.

Arról, hogy csak Kelet-Európában maradna a Nyílt Társadalom Alapítvány, úgy vélekedett: azt a Soros-család jól látja, hogy az Európai Bizottság civileknek nyújtott támogatása ma már olyan konkurenciát jelent nekik, hogy tevékenységük itt szinte felesleges.

Horthy Miklós megítéléséről szólva úgy fogalmazott, teljesen egyetért Lázár Jánossal, hogy „Horthy Miklósnak érdemei vannak abban, hogy Trianon után ez az ország megmaradt, túlélt, konszolidálódott és stabilizálódott”. Ugyanakkor az sem vitás, amit Orbán Viktor miniszterelnök mondott el 2017-ben, hogy „Magyarország kormánya egy korábbi időszakban hibát, sőt bűnt követett el, amikor nem védte meg Magyarország zsidó származású polgárait…” – tette hozzá.

MTI