Az árvíz utáni fertőtlenítés fontosságára hívta fel a figyelmet az országos tiszti főorvos az árvíz elleni védekezésről tartott keddi budapesti sajtótájékoztatón.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Müller Cecília elmondta: a települések közötti elöntött közutak fertőtlenítését a közútkezelő, a településen belüli fertőtlenítést pedig az önkormányzatok végzik. A helyes eljárásról útmutatót készítettek a településeknek, illetve 24 órás call centert, ügyfélszolgálatot is működtetnek. Ugyanakkor több településen baktériumokat, illetve szennyeződésre utaló algákat mutattak ki az ivóvízből. Ezért ezeken a településeken az ivóvíz csak forralás után fogyasztható.
Továbbá lajtos kocsiból biztosítják az ivóvizet, a csecsemőknek pedig palackozott víz fogyasztását ajánlják – tette hozzá. Mint elmondta: már az árvíz megérkezését megelőzően felkészültek a közegészségügyi kihívásokra, annak érdekében, hogy a kutak, szennyvízkezelő egységek biztonságban legyenek, illetve megtisztították a vegyi anyagoktól az ártéri területeket, hogy ezek a szennyeződések ne mosódjanak bele a Dunába.
A fertőzésveszély jellemzően az ár levonulása után jelentkezik, ezért fontos az elöntött utak megtisztítása. Azon utakat, amelyek csak a Duna vizével érintkeztek elég magasnyomású mosóval megtisztítani, ám azokat amelyek szennyvízzel érintkeztek, fertőtleníteni kell. Ehhez szakmai segítséget nyújtanak, mert figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat is – ismertette.
Közlése szerint ilyenkor az egyik legfontosabb feladat az ivóvízbázis védelme. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a Duna mentén 31 vízbázis van számos kúttal, amelyekből napi vízmintavétel történik, ezeket laboratóriumi vizsgálat alá vetik.
Ennek eredményeként Pilismarót, Pilisszentkereszt, Dobogókő településeket ellátó vízbázisból fertőző mikrobiológiai szennyeződést mutattak ki, ezért felhívták a lakosság figyelmét arra, hogy az ivóvizet csak forralás után fogyasszák, illetve lajtkocsiból biztosítják az ivóvizet.
Ezt legalább két negatív eredmény megszületéséig fenntartják. Továbbá a Dunabogdányt, Visegrádot ellátó vízbázisból az algák elszaporodását mutatták ki, ami szintén szennyeződésre utalhat. Itt hasonló intézkedéseket hoztak – sorolta. A szennyeződés jellemzően gyomor és bélrendszerre káros baktérium, illetve tetanusz baktérium lehet – fűzte hozzá. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a még lezárt területekre csak az illetékes szakemberek menjenek be, a visszamaradt pocsolyákkal pedig senki ne érintkezzen, illetve újra fokozottan fontos a kézfertőtlenítés.
MTI
További híreinkért látogass el a www.szegedamindenem.hu weboldalra, vagy kövess minket Facebook illetve Instagram oldalunkon.