A magyarok 61 százaléka szerint a magyarországi pártoknak nem szabadna semmilyen anyagi támogatást kapniuk külföldről a választási kampányukhoz, 60 százalékuk szerint pedig a jelenleginél szigorúbb szabályozásra lenne szükség e téren. Még a baloldali szavazók 41 százaléka is ellenez mindenféle külföldi kampányfinanszírozást, 49 százalékuk pedig szintén egyetértene a jogszabályok szigorításával – derült ki a Nézőpont Intézet közvélemény kutatásából.
Idén év elején került nyilvánosságra a Nemzeti Információs Központ által készített részjelentés, melyből kiderült, hogy a baloldali pártok kampányára különféle szervezetekhez összesen több mint 4 milliárd forint érkezett külföldről. Márki-Zay Péter, a baloldali közös miniszterelnök-jelöltje azzal védekezett a mozgalmához érkező források kapcsán, hogy az civil szervezetként kapta a támogatást, nem pártként, azaz nem törvényellenesen. A hatóságok szerint a történtek mégis felvetik a tiltott kampányfinanszírozás gyanúját. Ezek alapján politikai vitákkal kísért vizsgálatok indultak.
A kérdésben egyértelmű a közvélemény álláspontja. A magyarok többsége (61 százalék) semmilyen külföldi (akár nyugati, akár keleti) anyagi támogatást nem engedne a magyar pártok választási kampányában, és mindössze harmaduk (33 százalék) megengedőbb ebben a kérdésben.
Az aligha meglepő, hogy a Fidesz-szavazók közel négyötöde (78 százalék) elfogadhatatlannak tartja a pártok választási kampányának külföldi finanszírozásának minden fajtáját. A baloldali választók megosztottsága azonban figyelemreméltó. A pártlojalitásukat sokaknál felülírta a morális érzékük: tízből négyen (41 százalék) egyetértenek azzal, hogy a magyarországi pártok a választási kampányukhoz külföldről ne kaphassanak semmilyen anyagi támogatást. Minden második baloldali szavazó (52 százalék) viszont inkább elnéző maradt a kérdésben, alighanem preferált pártját védelmezve.
Ezek után érthető, hogy a magyarok 60, a Fidesz-szavazók 72, míg a baloldaliak 49 százaléka azzal is egyetért, hogy „a pártok választási kampányának külföldi támogatása ellen” a jelenlegi törvényeknél „szigorúbb, a kampányban résztvevő minden szervezetre vonatkozó jogszabályokra” van szükség.
Mivel a választásra vonatkozó törvényeket nem szokás a választások előtti évben módosítani, a 2024-es európai és önkormányzati választások előtt még a parlament nyári ülésszakán elő kellene kerülnie a kampányfinanszírozás korábban a kormánypártok által megígért szigorításának. Jól látható, hogy erre van társadalmi igény is.