Nem emelkednek a magyar borászok terhei, a kormány ugyanis csökkenti a borosüvegek után fizetendő díjat. Az agrárminiszter az M1-en azt mondta: a magyar borpiac szereplőinek óriási hátrányt okozott volna az uniós előírások alapján fizetendő többletteher a palackokra, amelynek fizetése alól Európa nagy bortermelő országaiban – Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban – felmentést kaptak a gyártók. Nagy István hozzátette: a soproni kihelyezett kormányülésen meghozott döntés biztosítja, hogy ne változzon a magyar borászok piaci pozíciója, és ne szenvedjenek hátrányt a versenyben.  


Palackokat címkéz a borász a Híradóban bemutatott bodrogkeresztúri pincészetben. Az mondja, az évjárat feltüntetése nagyon lényeges információ a vevő számára, hiszen így tudja, hogy például milyen is volt a palackozás évében az időjárás, ami nagyban befolyásolja a minőséget.

Ebben a családi borászatban évente mintegy 15 ezer palackot használnak. Ezek után kellett volna a termékdíjon felül még 50 forint úgynevezett hulladékkezelési díjat fizetni a július 1-től bevezetett új hulladékgazdálkodási rendszer, és ezen belül is az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség miatt, amit az Európai Bizottság írt elő a tagállamok számára.

De az utolsó utáni pillanatban a magyar borászok a kormánynak köszönhetően mentesülnek a teher alól.

 „Az utóbbi évben csak a palackozási költségünk 40–45 százalékkal megnőtt, tehát drágább lett a palack, a dugó, a karton, a címke minden, ami a bor forgalomba hozatalával kapcsolatos. És ha ehhez még hozzá jön egy költség, az minden borásznak nagyon nagy terhet jelent, akkor is, ha ez kimondva nem olyan nagynak tűnik” – mondta Bodó Judit, a Bott Pince borásza.

Csakhogy a valóságban 15 ezer palack esetében ez kiadás egy alkalmazott fizetésével egyenlő.

A kisebbek mellett a nagyobb borászatoknál is jelentős tehertételt jelentett volna a Brüsszel által előírt befizetés, ami sokuknál már a működést is veszélyeztette volna. A plusz pénzt nem tudták volna beépíteni a fogyasztói árakba, mert akkor jelentősen megcsappant volna a megrendelők, a vevők száma.

„Megoldást kell találnunk arra, hogy a magyar borászok az egyébként igen erős európai versenyben ne kerüljenek versenyhátrányba az üvegekre vonatkozó szabályozás miatt. Apró ügynek tűnik, de sokunkat érint” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, a Kossuth Rádió kihelyezett soproni stúdiójában.

Becslések szerint az új szabályozás évente 120 milliárd forintra növelte volna az élelmiszeripari vállalatok, köztük a bortermelők költségeit.

A borászok korábban egyenesen úgy fogalmaztak, hogy borpiaci katasztrófa jön, ha nem sikerül kivezetni az új rendszerből a borospalackokat.

„Önmagában a teher nem lett volna gond, ha egész Európában mindenütt, minden bortermelőre ez vonatkozna, és ugyan az vonatkozna” – mondta Nagy István agrárminiszter az M1-en. Hozzátette, hogy a nagy bortermelő országok, mint például Franciaország, Olaszország vagy Spanyolország borászai kivételt kaptak, vagyis nem kell hulladékkezelési díjat fizetniük. A magyar borászoknak viszont kellett volna, ami óriási versenyhátrányt okozott volna nekik.

„Ezért is született a soproni kihelyezett kormányülésen egy nagyon fontos döntés, amely azt állapítja meg, hogy nem ró újabb terhet a borász társadalomra, hanem a régi termékdíjjal azonos mértékűre csökkenti ezt a kiterjedt gyártói felelősséget és ez így nem jelent nagyobb terhet, nem jelent versenyhátrányt a borászok számára. Az az ikonikus termék a magyar agráriumnak, mint a bor, az helyt tud állni a külföldi versenyben.”

A miniszter hozzátette, a brüsszeli rendelkezés végrehajtása a borászok mellett a szőlőtermesztőket is hátrányosan érintette volna. Mint az agrárium minden ágazatában, a szőlészetben is jelentősen megemelkedtek a termesztés költségei. A gazdák kiszámolták: legalább 20 százalékkal növekedtek meg a kiadásaik. Ha a borászok nem mentesültek volna a hulladék kezelési díj befizetése alól, akkor szinte biztos, hogy a megnövekedett termesztési költségeket nem tudták volna elfogadni a szőlészetektől.

Forrás: Hirado.hu