Február 4-én 35 éves a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a rendszerváltás után alakult első civil szervezetek egyike, napjainkban az ország meghatározó, szociális és egészségügyi ellátást is nyújtó karitatív szervezete, mely 300 intézményével és 120 önkéntes csoportjával naponta átlagosan 15 ezer embernek nyújt ellátást. A hagyományos segítő tevékenységeken túl olyan innovációk kapcsolódnak a szervezethez, mint az orvos nélkül maradt településeken a telemedicinás rendelések bevezetése, vagy a szociális naperőművek kialakítása – tájékoztatta Parák Eszter kommunikációs referens pénteken a Szeged a Mindenem hírportált.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület 1989. február 4-én alakult meg, közvetlenül azt követően, hogy a civil szervezetek alapítását lehetővé tevő törvény megjelent. A bíróság 10-es sorszámmal vette nyilvántartásba a szegényekről, elesettekről gondoskodó, önkéntesekkel működő szervezetet, amely még abban az évben a nemzetközi figyelem középpontjába került a keletnémet menekültek befogadásával, a romániai forradalom alatt szervezett segélyakcióival, később a délszláv háborúban végzett humanitárius munkájával. A Máltai Szeretetszolgálat 1990 őszén az akkori Moszkva téren nyitotta meg első hajléktalan embereket fogadó intézményét, majd fokozatosan alakultak újabb és újabb segítő csoportjai az ország egész területén.
Harmincöt év után a Máltai Szeretetszolgálat az egyik legnagyobb magyarországi karitatív szervezet, amely az több mint hatvan hajléktalan ellátó intézményén keresztül csaknem 6000 otthonát veszített emberről, idősotthonaiban 3000, fogyatékos embereket ellátó intézményeiben 2500 személyről gondoskodik, 17 közoktatási intézményébe pedig 3000 többségében hátrányos helyzetű gyermek jár.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a hagyományos ellátási formák mellett számos innovációt vezetett be mindennapos munkájában, támogatott lakhatási programjaiban súlyos fogyatékossággal élő emberek kezdhettek új életet családias kis közösségekben, rehabilitációs programjai eredményeképpen hajléktalan emberek álltak újra munkába és költözhettek önálló albérletbe, a 35 településen bevezetett telemedicinás rendelés pedig olyan falvakban pótolta a háziorvosi ellátást, ahol évek óta betöltetlen a körzet. Az újonnan épülő szociális naperőművek a legszegényebb településeken élő családok biztonságos és környezetkímélő fűtéséhez adnak támogatást. A Szeretetszolgálat évtizedek alatt kialakított Jelenlét programja a telepi körülmények között, vagy nyomorban élő emberek felemelését szolgálja, ennek eredményei alapján a máltai módszert alkalmazva indult el a 300 legszegényebb települést célzó Felzárkózó települések program.
Az ukrajnai háború kitörése óta több mint 120 ezer menekültnek nyújtott valamelyik programjában segítséget a Máltai Szeretetszolgálat. A menekülteket segítő munkában egyedülálló volumenű a szervezet integrációs programja, amely a tartósan Magyarországon maradó családok beilleszkedését szolgálja. A programban többségében ukrán és latin-amerikai menekültek vesznek részt, akik egy-másfél év alatt képessé válnak magukról gondoskodni és a magyar családokhoz hasonlóan élni.