„A Kárpát-medencében az éghajlat szubmediterránná válik, ami azt hordozza magában, hogy a csapadékos időszakok áttolódnak az őszi és a téli időszakra” – nyilatkozta az Indexnek Sipos György, a Szegedi Tudományegyetem tanára, aki szerint változtatni kell eddig megszokott életünkön. Kozák Péter vízügyi igazgató emlékeztetett arra, hogy az aszály természetes jelenség, de a klímaváltozás egyik következményeként előfordulási gyakorisága és tartóssága is nőtt.
A Balástya közelében található Őszeszéki-tó idén nyáron teljesen kiszáradt. A 71 hektáros horgásztóban egy csepp víz sem található, holott számos kedvelt halfaj élt vizében, és a térségben 143 védett, valamint fokozottan védett fajt tartanak számon. Nem messze innét, a mórahalmi Nagyszéksós-tó is kiszáradt, ahogy eltűnt a víz a Kakasszéki-tavakból is – olvasható az Indexen.
Az aszály természetes jelenség, azonban a klímaváltozás egyik következményeként előfordulási gyakorisága és tartóssága is nőtt. További fontos jellemző, hogy gyorsabban alakul ki, mint a korábbi években, aminek egyik oka a hirtelen felmelegedés, a sokévi átlagértékeknél jelentősen magasabb napi maximum-hőmérséklet – nyilatkozta Kozák Péter.
Az Alsó-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője hozzátette, Magyarországon átlagosan minden második-harmadik év aszályos, az erősségében és kiterjedésében van jelentős különbség. A 2022. évi aszály nemcsak hazánkban, hanem az egész európai kontinensen rekordot döntött. 2024-ben ugyan valamivel kisebb az aszály erőssége, azonban térbeli kiterjedése nagyobb.
További híreinkért látogass el a www.szegedamindenem.hu weboldalra, vagy kövess minket Facebook illetve Instagram oldalunkon.