Milyen mértékű mikrobiom-változásokkal kell számolni az űrutazás során, hogyan lehet megelőzni vagy kezelni ezeket, hogyan lehet laboratóriumi modellekkel és űrhajós-adatokkal pontosan mérni, követni és befolyásolni a mikrobiom dinamikáját a világűrben – többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dolgozó űrhajósok bevonásával. A projekt eredményei azon túl, hogy jelentős mértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a hosszútávú űrutazások során egészségesek maradjanak az űrhajósok, a Földön is segíthetnek, például a stressz emberi mikrobiomra gyakorolt hatásainak megértésében – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.
A hosszútávú űrutazások, mint például a jövőbeli Mars-expedíció, során az űrhajósok egészségének megőrzésében, és ezáltal az egész küldetés sikerében játszhat fontos szerepet a Szegedi Tudományegyetem tudósai által kidolgozott kutatási projekt. Az űrhajósok szervezete extrém stresszhatásnak van kitéve a küldetések során, ami hatással van az emberi mikrobiomra is, amely szerepet játszik az emésztésben, az immunválaszban, a gyulladások szabályozásában és más anyagcsere-folyamatokban. Ha az űrbéli környezet megváltoztatja ezt az egyensúlyt, akkor az űrhajósok szervezete sebezhetőbb lehet fertőzésekkel, gyulladásokkal, emésztési panaszokkal vagy más anyagcserezavarokkal szemben.
A magyar kutatócsoport dr. Tombácz Dóra, az SZTE SZAOK Orvosi Biológiai Intézet egyetemi docense vezetésével egy olyan kutatási projektet dolgozott ki, amelynek célja a mikrogravitáció, a sugárzás, az étrendi változások és más egyedi stressztényezők együttesének a bél- és szájmikrobiótára, valamint a vizelet mikrobiális összetételére (ún. urobiom) gyakorolt hatásának megértése, azaz az űrutazás mikrobiomra gyakorolt hatásának vizsgálata. Az SZTE kutatói pályázaton nyerték el a HUNOR-programban való részvétel lehetőségét a „Mapping Astronaut Meta-GenOmics: a Microbial Profiling Research” (MAGOR) elnevezésű projektjükkel.
A pályázatuk pozitív elbírálásáról tavaly júniusban tájékoztatták a szegedi tudósokat, akiknek ezt követően kevesebb mint egy év állt rendelkezésükre ahhoz, hogy előkészítsék a projektet, hiszen az idén nyári ISS-re indult Axiom-4 űrmisszió keretében végezték el a kutatást. Az előkészítés során nem csupán a legszigorúbb etikai feltételeknek kellett megfelelni, hanem részletesen ki kellett dolgozni a teljes módszertant is, a mintavétel gyakoriságától annak módján át egészen a beérkező minták feldolgozásáig. A kutatás a HUNOR-program munkatársainak szakmai közreműködésével valósult meg.
A kutatás során a bél-, vizelet- és száj-mikrobiom változásait vizsgálják. A projektbe bevont űrhajósoktól a küldetés előtt, az űrben tartózkodás során több alkalommal, valamint a visszaérkezést követően is gyűjtöttek mintákat. A szegedi kutatók többek között arra keresik a választ, hogy milyen mértékű mikrobiom-változásokkal kell számolni a rövidtávú űrutazások során, hogyan változik mindez a bél-, száj- és vizelet-mikrobiomban, és hogy a küldetés előtti, alatti és utáni idősoros minták alapján azonosíthatók-e olyan mintázatok, amelyek a jövőben célzott megelőző- vagy terápiás beavatkozások (pl. étrendi módosítások, probiotikumok használata) alapjául szolgálhatnak. Ezek az eredmények potenciálisan akár a hosszabb űrutazások – például egy Mars-expedicó – során is hasznosnak bizonyulhatnak.
SZTE
További híreinkért látogass el a www.szegedamindenem.hu weboldalra, vagy kövess minket Facebook illetve Instagram oldalunkon.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Üzenetet küldhet Facebook oldalunk Messengerén, vagy e-mailben: szegedamindenemszerkesztoseg@gmail.com