A monetáris tanács a következő hónapokban körültekintően és adatvezérelten dönt az alapkamatról és továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett – mondta Varga Mihály jegybankelnök a keddi kamatdöntést követő online sajtótájékoztatóján.
A jegybank 2028. január elsején életbe lépő új, 2,5 százalékos inflációs célja már része a monetáris politika 5-8 negyedéves időhorizontjának, amit a keddi döntés során figyelembe vették – jegyezte meg.
Varga Mihály hangsúlyozta, a külső környezet továbbra is kedvezőtlen, a magas energiaárak és a fejlett piacokon a hosszú lejáratú hozamok emelkedése miatt indokolt az óvatos monetáris politika. A globális élelmiszerárak tartós emelkedése idővel a fogyasztói árakban is megjelenhet – tette hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén az elemzői várakozásokkal összhangban 5,50 százalékon hagyta az alapkamatot.
A jegybankelnök kiemelte: a gazdáságpolitikai intézkedéseket, valamint a költségvetési pálya alakulását is kiemelt figyelemmel kíséri majd az MNB és azokat személyesen is értékelni fogja a Költségvetési Tanács tagjaként.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a jegybank a kormány jövő évi költségvetési tervezetének, valamint a középtávú fiskális pálya értékelése után a decemberi inflációs jelentésben közli majd a felülvizsgált makrogazdasági előrejelzéseit, így a hiánypálya várható alakulását.
Kitért arra is, hogy a jegybank mandátumának megfelelően támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, amennyiben ez nem veszélyezteti az árstabilitás elérését. Úgy értékelte, hogy a középtávú fiskális pálya konzisztensnek tűnik az eurócsatlakozási tervekkel.
Elmondta, hogy kormánydöntés még nincs az euró bevezetéséről: az ERM-II árfolyamrendszerhez csatlakozás gyorsan megtehető, az euróövezethez csatlakozáshoz azonban komolyabb előkészítő munkára van szükség.
A nemzetközi hatásokat elemezve megjegyezte: bár az energiahordozók szállítása részben helyreállt, a Brent kőolaj jegyzése továbbra is 100 dollár felett van, az európai gázárak pedig 2023 óta nem látott szintre emelkedtek, ami növeli a globális inflációs kockázatokat, és bizonytalanságot okoz a pénzügyi piacokon is – mondta.
A fejlett gazdaságokban a hosszú lejáratú államkötvény-hozamok közel két évtizedes csúcsok közelében járnak, amihez az államok magasabb finanszírozási igénye, az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak, a növekvő energiaárak és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalati beruházások növekvő finanszírozási igénye is hozzájárul – tette hozzá.
Az Európai Központi Bank és a Federal Reserve előrejelzése szerint az infláció idén és jövőre is átlagosan a 2 százalékos célértékek felett alakulhat és bizonytalan környezetben, a pénzpiaci befektetők pedig emelkedő kamatokra számítanak Európában, Japánban és az Egyesült Államokban – jegyezte meg.
Mint fogalmazott a magas hozamkörnyezet rontja a vállalati beruházások megtérülését, és csökkentheti a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát, ami a magyar eszközök kockázati megítélése szempontjából is meghatározó.
A nemzetközi kamatkörnyezet emelkedése és a geopolitikai, világgazdasági, illetve pénzpiaci bizonytalanságok miatt a jegybank a hazai kedvező folyamatok ellenére is indokoltnak tartja az óvatos monetáris politikát – hangsúlyozta a jegybankelnök.
A szeptemberi infláció a jegybank előrejelzésével összhangban 1,6 százalékra emelkedett, elsősorban az üzemanyagárak gyorsabb növekedése miatt, és az idei év nagy részében a jegybanki toleranciasáv alsó széle, 2 százalék alatt maradt, miközben a lakossági és a vállalati inflációs várakozások mérséklődtek.
A múlt havi fogyasztói árindex kapcsán megjegyezte, hogy amíg az élelmiszerárak csökkenése folytatódott (-5,2 százalék év/év), addig a piaci szolgáltatások inflációja továbbra is magas szinten, 5,9 százalékon áll éves alapon, az iparcikkek árváltozása ugyanakkor a 2017-2020 közötti, árstabilitással jellemzett időszak átlagának megfelelően alakult.
A külső inflációs nyomás ellenére alacsony magyarországi inflációhoz jelentősen hozzájárult a forint tavaszi erősödése, és annak dezinflációs hatása, ez azonban az év utolsó hónapjaiban már csak részben ellensúlyozhatja a magasabb üzemanyagárak és a dohánytermékek jövedékiadó-változásának hatását – mondta.
A jegybank a szeptemberi előrejelzésével összhangban a következő hónapokra némileg emelkedő inflációval számol. A jövő év során az energiaárak növekedése miatt az infláció átmenetileg tovább emelkedik, mielőtt 2028-ban elérné az MNB 2,5 százalékos inflációs célját.
Szólt arról is, hogy a régiós devizákhoz képest nagyobb volatilitás jellemző a forintra, de ez az elmúlt hetekben mérséklődött. Varga Mihály szerint a forint stabilitásához a jegybank óvatosabb szeptemberi iránymutatása is hozzájárult.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén az elemzői várakozásokkal összhangban nem változtatott az 5,50 százalékos alapkamaton.
MTI
További híreinkért látogass el a www.szegedamindenem.hu weboldalra, vagy kövess minket Facebook illetve Instagram oldalunkon.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Üzenetet küldhet Facebook oldalunk Messengerén, vagy e-mailben: szegedamindenemszerkesztoseg@gmail.com