Október 21-ről 22-re, szerdáról csütörtökre virradó éjszaka tetőzik az Orionida meteorraj, amely az év egyik leggyorsabb rajtagokat mutató meteorraja – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Hajnalban kelet–délkelet felé, az Orion csillagkép környezetében és attól távolabb eső égterületekre. A meteorok az Orion irányából, a radiánspont környezetéből látszanak szétfutni, de megfigyelésükhöz nem kell közvetlenül a radiánspontra nézni.
Október 21-ről 22-re, szerdáról csütörtökre virradó éjszaka tetőzik az Orionida meteorraj, amely az év egyik leggyorsabb rajtagokat mutató meteorraja. A raj október 2. és november 7. között aktív, gyakorisági maximuma környékén ideális körülmények között óránként mintegy 20 meteort láthatunk. A 2026-os maximum megfigyelését az éjszaka első felében erősen zavarja a fényes Hold, de október 22-én hajnali 2:35 körül a 80 százalékos megvilágítású Hold lenyugszik, így a hajnal előtti órákban már kedvezőbb körülmények között figyelhetjük a meteorokat. Az Orionidák különlegessége nemcsak nagy sebességükben rejlik: a meteorraj a híres 1P/Halley-üstökös által hátrahagyott törmelékből származik.
Hajnalban érdemes keresni az Orionidákat
Az Orionidák radiánsa, vagyis az a pont az égbolton, ahonnan a meteorok látszólag érkeznek, október 21-én körülbelül 21:35-kor kel fel. A radiáns az éjszaka során folyamatosan emelkedik, és október 22-én hajnali 5 óra körül delel, ekkor mintegy 59 fokkal lesz a látóhatár felett. Emiatt a megfigyelés szempontjából a hajnal előtti időszak a legkedvezőbb.
A gyakorisági maximum éjszakáján a Hold jelentősen befolyásolja a megfigyelési körülményeket, hiszen 78-80 százalékos megvilágításban lesz. A holdfény azonban nem marad velünk egész éjszaka: a Hold hajnali 2:35 körül lenyugszik, így ezt követően több mint két órán keresztül már sötétebb égbolt alatt figyelhetjük a meteorokat. Ráadásul ekkor a radiáns is magasabbra kerül, így egyre nagyobb eséllyel láthatunk Orionidákat.
A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre. Sőt a szabad szemes észlelés a legalkalmasabb, hiszen egyszerre az égbolt nagy területét lehet így áttekinteni. Nem közvetlenül az Orion csillagképre érdemes nézni, hanem attól távolabb, lehetőleg a radiánstól mintegy 45–135 fokos távolságban fekvő égterületekre. Így hosszabb meteorcsíkokat figyelhetünk meg, illetve nagyobb eséllyel pillanthatjuk meg a felvillanásokat.
A legtöbb meteor sötét, fényszennyezéstől távoli helyről látható. Érdemes olyan megfigyelőhelyet választani, ahol a látóhatár nagy része szabad, és nincsenek a közelben erős fényforrások. A meteorok megfigyeléséhez célszerű kényelmesen hátradőlni vagy lefeküdni, mivel hosszabb időn keresztül kell az égboltot figyelni. A szemnek körülbelül 20–30 percre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően alkalmazkodjon a sötéthez, ezért a türelem fontos része az észlelésnek. Az októberi éjszakák már nagyon hidegek, így a megfelelő réteges öltözet és a meleg ital fontos része az éjszakai észlelésnek.
A maximum idején a raj jellemző ZHR-értéke körülbelül 20. A ZHR, vagyis a zenitális óránkénti gyakoriság azt mutatja meg, hogy ideális körülmények között – teljesen derült, sötét égbolton, a radiáns zenitbeli helyzete esetén és minden feltűnő meteort észrevéve – hány meteor lenne megfigyelhető egy óra alatt. A ténylegesen látott meteorok száma ennél általában kisebb, hiszen a radiáns nem mindig van a fejünk felett, az égbolt egy részét tereptárgyak takarhatják, és a halványabb meteorokat a fényszennyezés vagy a Hold fénye elrejtheti, ráaadásul szemünk nem is látja egyszerre a teljes égboltot.
További híreinkért látogass el a www.szegedamindenem.hu weboldalra, vagy kövess minket Facebook illetve Instagram oldalunkon.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Üzenetet küldhet Facebook oldalunk Messengerén, vagy e-mailben: szegedamindenemszerkesztoseg@gmail.com