A Nemzeti Összetartozás Napján tartottak megemlékezést Kiskundorozsmán, ahol Ruzsa Roland önkormányzati képviselő mondott beszédet. A képviselő a történelmi emlékezés mellett a jelen felelősségéről, a közösségek összetartó erejéről és az egymás iránti tiszteletről is beszélt.
Ruzsa Roland beszédében felidézte: 1920. június 4-e a magyar történelem egyik legfájdalmasabb napja, hiszen a trianoni döntés következtében magyar emberek milliói kerültek az országhatáron kívülre.
„Sokan úgy lettek határon túli magyarok, hogy közben el sem mozdultak szülőföldjükről. A ház, a templom, az iskola, a temető ugyanott maradt, de körülöttük megváltozott a világ” – fogalmazott a képviselő.
Beszédében hangsúlyozta: Trianon fájdalma generációkon átívelő seb a magyar nemzet testén, ugyanakkor a történelem azt is megmutatta, hogy a magyar közösség erejét nem lehetett térképekkel, döntésekkel vagy határokkal megtörni.
„A magyar szó, a kultúra, a hit, a családi emlékezet és a hazához való ragaszkodás tovább élt a legnehezebb időkben is. Ez az erő tartotta meg a nemzetet akkor, amikor sokan azt hitték, hogy a szétszakítottság végleg elgyengít bennünket” – mondta Ruzsa Roland.
A képviselő szerint a Nemzeti Összetartozás Napja nem csupán emlékezés, hanem üzenet is: arról szól, hogy a magyarság nem kizárólag földrajzi határok kérdése, hanem lelki, kulturális és közösségi kötelék.
A megemlékezésen Ruzsa Roland a mai közéleti és társadalmi viszonyokra is kitért. Mint mondta, az elmúlt időszakban sokszor tapasztalható volt, hogy indulatok választanak el embereket egymástól, miközben egy erős nemzetnek nem az egymás elleni küzdelemről, hanem az egymás iránti felelősségről kell szólnia.
„Egy nemzet nem attól erős, hogy minden tagja ugyanazt gondolja. Hanem attól, hogy a különbségek ellenére is képesek vagyunk tisztelettel fordulni egymás felé. Lehetnek vitáink, de nem szabad elveszítenünk egymást” – hangsúlyozta.
A képviselő beszédében bibliai gondolattal is üzent a jelenlévőknek: „A szeretet türelmes, jóságos.” Mint fogalmazott, a szeretet nem gyengeség, hanem megtartó erő, amely fékezheti az indulatokat, közelebb hozhatja egymáshoz az embereket, és emlékeztethet arra, hogy a másik emberben ne ellenfelet, hanem embertársat lássunk.
„Határ menti gyermekként különösen mélyen érint ez a nap”
A megemlékezést követően Ruzsa Roland hírportálunknak arról is beszélt, hogy számára személyesen is különleges jelentősége van június 4-ének.
„Határ menti gyermekként nőttem fel, ezért a trianoni döntés következményei számomra nem csupán történelemkönyvi sorok. Gyerekként is pontosan éreztem, mit jelent az, hogy néhány száz méter, egy meghúzott határ emberi sorsokat, családokat és életeket választhat el egymástól” – mondta Ruzsa Roland.
A képviselő hozzátette: sokszor gondolt arra, hogy mindössze néhány száz méteren múlt, hogy nem Romániában, hanem Magyarországon élhette le az életét.
„Ez nem valamiféle indulatot jelent bennem, hanem alázatot és felelősséget. Arra emlékeztet, hogy a nemzeti összetartozás nem hangzatos mondat, hanem mindennapi kötelesség. Tisztelnünk kell azokat, akik határon túl őrizték meg magyarságukat, nyelvüket, hitüket és kultúrájukat” – fogalmazott.
Ruzsa Roland szerint június 4-e egyszerre a csendes főhajtás és a józan felismerés napja.
„Nem egymást kell gyengítenünk, hanem egymást kell segítenünk. Nem újabb árkokat kell mélyítenünk, hanem közös kapaszkodókat kell keresnünk. A magyar nemzet akkor marad erős, ha tagjai nem egymás ellen, hanem egymásért élnek és dolgoznak” – zárta gondolatait a képviselő.
A megemlékezés méltó módon hívta fel a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja nemcsak a múlt fájdalmáról, hanem a közös jövő iránti felelősségünkről is szól.
További híreinkért látogass el a www.szegedamindenem.hu weboldalra, vagy kövess minket Facebook illetve Instagram oldalunkon.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Üzenetet küldhet Facebook oldalunk Messengerén, vagy e-mailben: szegedamindenemszerkesztoseg@gmail.com