Az ELI ALPS területén ünnepélyesen átadták azt a naperőműparkot, amelynek termelése a lézeres kutatóintézet teljes villamosáram-igényének 30-35 százalékát váltja ki, az energiatárolás jövőbeli megoldásával pedig esély van arra, hogy az ELI az energiafelhasználása 50 százalékához innen nyerje az áramot.

Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Az ELI ALPS mellett működő naperőműpark legnagyobb, 4,07 megavolt-amper teljesítményt (MVA AC) termelő egysége az ELI beépítetlen, az 5-ös úttól távolabb eső területein létesült. A naperőműpark különlegessége, hogy az intézet belső parkolója fölött fedett autóbeállóként is funkcionál egy 0,6 MVA AC teljesítményű, állványzaton elhelyezett naperőműegység, míg az ELI előtti víztározó tavon 0,19 MVA AC teljesítményű úszó egység működik. Ugyancsak különlegesnek számít a 0,04 MVA AC teljesítményű kéttengelyes erőmű, amely a Nap mozgását követi.

Az átadott naperőmű létesítmény az Energiaügyi Minisztérium által összesen 5 milliárd forinttal támogatott nagyprojekt részeként készült el 2 milliárd forint értékben. A nagyprojektben a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány által vezetett konzorcium fotovoltaikus rendszerek kiépítését, valamint geotermikus energetikai fejlesztések megvalósítását tűzte ki. További alprojektjeiben a következő időszakban a Szegedi Tudományegyetemen is várható újabb energetikai rendszerek átadása.

Az ünnepélyes átadáson Lantos Csaba energiaügyi miniszter elmondta, hogy a naperőműpark a minisztérium kiemelt projektje, megtestesíti a mai magyar energiapolitika fő céljait, a nukleáris és a megújuló energiatermelés fejlesztését. A miniszter emlékeztetett, hogy az SZTE-n és az ELI-ben zajlik az a lézeres transzmutációs projekt, amely jövőbeli alkalmazási fázisában megoldhatja a kiégett fűtőelemek kezelését. Ugyanakkor pedig az ELI ALPS a naperőmű-beruházással megújuló forrásból fogja biztosítani energiaigényének nagy részét.

Lantos Csaba bejelentette, hogy a kiégett fűtőelemek tárolásának problémájára új technológiát vásároltak az Egyesült Államokban. A magyar energiapolitika egy másik új iránya lesz a kisméretű moduláris atomerőművek (SMR) telepítése, amelyeknek várható helyszínéről a miniszter azt mondta, ezek akár ipari létesítmények mellé is kerülhetnek majd.

Ami a megújulókat illeti, Lantos Csaba megjegyezte, hogy a Magyarországon előállított 8200 MW napenergia mellett a szélkerekekkel előállított energia is bekerül a hazai portfólióba. A miniszter ezen kívül a geotermikus energiát és a biomasszából előállított energiát említette alternatív forrásként. Lantos Csaba a jövő fejlesztési feladatának az energiatárolást tartja; ez lehetővé teszi a napfényes nappalokon keletkező áramtöbblet későbbi felhasználását.

A megnyitón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora felhívta a figyelmet, hogy a Szegedi Tudományegyetem energiafelhasználásából 10 százalékot tesz ki a megújulók aránya, és 4 százaléknyi energia naperőművekből származik. A rektor jelezte, hogy a nagyprojekt keretében az SZTE is indít új naperőművi és geotermikus fejlesztéseket, amelyek tovább növelik majd a fenntartható energiaforrás arányát.

A rektor szerint az SZTE eddig elért eredményei a GreenMetric nemzetközi egyetemi rangsorban is megmutatkoznak, ahol a szegedi egyetem az előkelő 75. helyen áll a világon, itthon pedig az egyik legzöldebb egyetemnek számít. Az SZTE társadalmi szerepvállalását és fenntarthatóság iránti elkötelezettségét tanúsítja, hogy 2024 nyarán elnyerte a QS ’Commitment to Sustainability’ nemzetközi fenntarthatósági díját.

SZTE

További híreinkért látogass el a www.szegedamindenem.hu weboldalra, vagy kövess minket Facebook illetve Instagram oldalunkon.
Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? A szerkesztőségünkkel szeretne közölni valamit? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Üzenetet küldhet
Facebook oldalunk Messengerén, vagy e-mailben: szegedamindenemszerkesztoseg@gmail.com