Az európai háborús terv lényege, hogy a háborút meg lehet nyerni a frontvonalon. Ezzel szemben a magyar terv egy diplomáciai terv, amely szerint a háborúnak csak diplomáciai megoldása van, ezért tárgyalni kellene. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak az Európai Unió koppenhágai informális csúcstalálkozójának második napja után csütörtökön.
A kormányfő kiemelte: az asztalon van egy európai háborús terv, amelynek lényege, hogy a háborút meg lehet nyerni a frontvonalon. Ukrajna le tudja győzni Oroszországot, és ehhez Európának minden eszközt, fegyvert és pénzt a rendelkezésére kell bocsátania.
Az ukránok ugyan nem tudják visszavenni a területüket, de megállítják az oroszokat ott, ahol most a frontvonal van, és az orosz gazdaság hamarabb fog kimerülni, mint az európai.
Ennek a tervnek a két gyenge pontja, hogy nem tudjuk, milyen hosszú lesz a folyamat, és mennyibe fog kerülni Európának.
Európának nincs elég gazdasági ereje, pénz kellene a fejlesztésekre, a modernizációra, ami nincs. Közben „elégetjük a pénzt” Ukrajnában, amivel csak az amerikaiak járnak jól, mert mi az amerikai fegyvereket vásároljuk meg.
Ezzel szemben a magyar terv egy béketerv, egy diplomáciai terv. Mi azt mondjuk, hogy a háborúnak csak diplomáciai megoldása van, ezért tárgyalni kellene. Két lehetőségünk van: vagy „az amerikaiak kisöccseként követjük a tárgyalásokat, vagy önállóan tárgyalunk, mint Európai Unió az oroszokkal”. Magyarország a másodikat javasolja – tette hozzá Orbán Viktor, jelezve, hogy az ma egy kisebbségi álláspont.
Arra kérdésre, hogy tárgyalt-e Volodimir Zelenszkijjel, azt felelte: nem volt ilyen terv. Előkészítések zajlanak, a külügyminiszterek dolgoznak egy magas szintű ukrán-magyar találkozón, de még nincs azon a szinten az előkészítés, hogy ezt a találkozót létre lehessen hozni.
A miniszterelnök azt mondta: Ukrajna célja, hogy belevigyék a háborúba Európát, Amerikát, mert egyedül nem tudják megnyerni. Jelezte, érti hogy az ukrán nemzeti cél minél több országot bevonni a háborúba, de ez ellentétes a magyarok érdekével.
Orbán Viktort kérdezték a horvát miniszterelnökkel a folytatott tárgyalásáról. A kormányfő, aki korábban, a Patriótának adott interjúban beszámolt arról, hogy komoly vitája volt a horvát miniszterelnökkel, mert Andrej Plenkovic szerint Magyarország vásárolhatna kőolajat Oroszország helyett az Adria-kőolajvezetéken keresztül is, „deeszkalációs megbeszélésnek” nevezte a tárgyalásukat.
Úgy értékelt: az elmúlt időszakban „kicsit fölszaladtak a pulzusok, meg a vérnyomás, ez nem jó”. Két baráti ország vagyunk, mindig is kedveltük egymást. Horvátország a magyarok szívében sajátos helyen van, szóval vannak viták, de ezeket lehet rendezni, és nem szabad eszkalálni a konfliktust. Abban maradtunk, hogy hűtsük le a kedélyeket.
Mint mondta: a megbeszélésen nagyon sok gondolat merült fel, ez inkább egy szellemi előkészítése volt azoknak a politikai döntéseknek, amelyeket az október végén megtartandó nyilvános miniszterelnöki plenáris ülésen hoznak majd meg.
Hozzátette, a tagországok miniszterelnökei meg vannak győződve az igazukról, és van egy háborús tervük arra, hogyan verjék meg Oroszországot.
A legtöbb ország ezek közül soha nem volt orosz megszállás alatt, nem tudják fizikailag, milyen az, amikor háborúban állunk Oroszországgal – hangsúlyozta.
Emlékeztetett: a magyarok negyven évig orosz megszállás alatt voltak, „úgyhogy pontosan tudjuk, hogy miről szól a történet”, azok az emberek azonban, akik soha nem álltak orosz felügyelet alatt, meglehetősen „nagy étvággyal rendelkeznek”, hogy megverjék az oroszokat a fronton.
Mi béketervet dolgoztunk ki, a többieknek viszont háborús terve van – egyértelműsítette a kormányfő, megjegyezve, a helyzetet béketervvel megoldók és a háborút támogatók álláspontjai távol állnak egymástól.
Utalt arra, egyes vélemények szerint nyomás alá kell helyezni Magyarországot, „ők akarnak valamit, mi meg nem”, de jogunk van ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk.
A magyarok nem akarnak egy integrációs formában lenni az ukránokkal, sem a NATO-ban, sem az Európai Unióban – mondta.
Közölte: azokkal a magyarokkal ért egyet, akik azt mondják, hogy segítsünk Ukrajnának, kössünk velük megállapodást, adjuk meg, amit meg tudunk nekik adni, de semmiképpen ne kössük össze a sorsunkat az ukránokkal.
„Miért kell a magyaroknak a sorsát összekötni az ukránokkal, akik elvesztették a területük egyötödét, háborúban vannak, azt se tudjuk, hol vannak a keleti határai és folyamatosan egy veszélyes helyzetben vannak, ami nem szép, nem kellemes dolog” – hangoztatta a magyar kormányfő.
Hozzátette, tagsági viszonnyal összekötni a magyarok sorsát az ukránokkal „veszélyes nekünk, ebből nekünk csak bajunk van, mi csak veszítünk, ez nem jó”.