Az állami projektek előkészületei, valamint a magánszféra engedélyezési eljárásai alapján a beruházások fellendülése várható jövőre – mondta Lázár János kedden, az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága előtti meghallgatásán.

Fotó: MTI/Soós Lajos

Az építési és közlekedési miniszter tartós növekedésére számítva, várakozása szerint a beruházási lendület 2025 után is fennmaradhat. A megvalósítás a projektek céljától függően akár 6-8 év is lehet, tervezésük tehát a kormányzati cikluson túlmutató felelősség – hangsúlyozta. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) jövőre csaknem 2500 milliárd forintos kerettel gazdálkodhat, több mint 62 ezer munkavállaló megélhetéséről gondoskodik, a folyamatban lévő csaknem 630 milliárd forintnyi állami beruházásnak csaknem 2500 milliárd forintos kerettel rendelkezik, köztük 3 kiemelt költségvetési program – ismertette.

A tárcavezető szerint a legfontosabb feladat a közösségi közlekedés megújítása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, Magyarországon akár 4,5 millióan is utazhatnak napi rendszerességgel dolgozni vagy tanulni. Lázár János azt mondta, ezért az utazás a legfontosabb versenyképességi tényező, de megjegyezte, hogy a személyforgalmat kiszolgáló mintegy 6900 kilométervonalon csaknem rossz állapotú, sebességkorlátozással használható csak, ez okozza a késések jelentős részét.

A megújulás másik fontos eleme, a közlekedési szolgáltatás árának csökkentése már most sikeres, az idén 13 millió bérletet vettek az utazók, soha nem fogyott egy év alatt. Felhívta a figyelmet, hogy a tarifareform előtt az éves jegybevétel 114 milliárd forint volt, idén az árcsökkentés is elérte a 15 milliárd forintot annak, hogy sokkal többen veszik igénybe a közösségi közlekedést, amely így jobb kihasználtsággal működik.

A miniszter szerint a lakhatást segítő döntéseknél figyelembe kell venni, hogy országszerte 600 ezer lakás üres, újak építése néhány vidéki nagyváros mellett főleg Budapesten fontos. Úgy vélte, az átmeneti visszaesés után fellendülhet az építőipar is, amely a foglalkoztatási ráta emeléséhez.

Az ágazatban a havi bruttó átlagbér szeptemberben már elérte a félmillió forintot, a magyar kisvállalkozások aránya ezen a területen kiugróan nagy, az építésgazdaság 10 legnagyobb vállalatának többsége már magyar, csak 3 külföldi van köztük, ” még mindig „- fogalmazott.

Hozzátette, hogy az állam az utóbbi másfél évben kevesebb erőforrásból és jobb minőségben építtet. Ma már érvénytelennek számítanak azok az állami közbeszerzések, amelyekre csak 1 ajánlat érkezik, a köztekintő felhasználása jelentős költségcsökkenést eredményezett. 205 első negyedévében olyan rendelet2 meg, amely alapján a költségek meghatározásakor a beruházások teljes életciklusát veszi figyelembe, vagyis onnantól kezdve nem feltétlen a legolcsóbb ajánlat lesz a befutó, hanem az, amelyiknek a környezetterhelése vagy az üzemeltetési költségek biztosítják, valamint helyi résztvevőknek új számára.

A kormány a külföldi tulajdonú cégek építkezéseinél is ösztönzi a magyar vállalkozók szerepvállalását, de csak akkor lehetnek sikeresek, ha a hatékonyságuk fölveszi a versenyt a más országokból érkező versenytársakkal – tette hozzá.

A bizottsági tagok kérdéseire válaszol Lázár János kifejtette, hogy Magyarország kulcsszereplővé vált az Európába való áruelosztásban, utakat építeni és fejleszteni ezért kifizetődő beruházást. A közlekedésre fordítható uniós források blokkolása az ÉKM helyzete miatt nehezebb mint azoké, akik hozzájutnak az EU-támogatásokhoz, de magántőkére ettől függetlenül is szükség van. Példaként említette a műemlékek felújítását, költségeit épületenként az ezer milliárdos nagyságrendet is elérhetik.

Ekkora kiadás az államnak komoly teher, egy tőkeerős vállalat viszont kifizethető presztízsberuházás lehet, ha részesülhet a hasznosításból – vélekedett a miniszter. A vasúti pályaudvarok korszerűsítésébe ugyancsak bekapcsolódhatnak magáncégek, de szintén nem tulajdonosként, kizárólag vagyonkezelés jöhet szóba – tette hozzá. A vasúttársaság ilyen esetben továbbra is használható a számára szükséges részben, a többi pedig a magáncég hasznosíthatná – közölte. A miniszter szerint a közös fejlesztési társaságként működő megoldással az ingatlanberuházók is jól járhatnak, és az állami vagyon pedig ugyancsak gyarapodna a pályaudvarok korszerűsítésével.

MTI

További híreinkért látogass el a www.szegedamindenem.hu weboldalra, vagy kövess minket Facebook  illetve Instagram oldalunkon.