Mint arról mi is beszámoltunk, a Fidesz-KDNP dr. Fülöp Lászlót indítja polgármesterjelöltként Szegeden a 2024-es önkormányzati választáson. A polgármesterjelölt céljai közé tartozik, hogy elinduljon egy dinamikusabb fejlődés, hiszen – ahogyan fogalmazott – városunknak a győztesek közé kell tartoznia. Hogyan tudnánk még élhetőbbé tenni ezt a települést? Erről beszélgetett vele a Szeged a Mindenem hírportál.
Egyre többen látják úgy, hogy nem a kellő tempóban fejlődik a város. Bár a népességszám más, hasonló méretű településeken is csökken, erre azonban nem kellene annyira büszkének lennie a város vezetőségének. Milyen változásokra lenne szükség?
Nem mindegy, hogy milyen ütemben haladunk előre…
Az egyik ismerősöm fogalmazta meg jól, miszerint Szeged egy korszerűtlen város. Ezt érzem én is és a gazdasági szakemberek is ezt erősítették meg bennem. Bár a város vezetősége szerint Szeged stabil lábakon áll, és szépen lassan halad előre, ám nekem ebből a leginkább az „áll” kifejezés adja vissza a valóságot. Hogy mit is értek ez alatt? Amikor anno 100 méteres síkfutáson indultam, akkor nekem nem az volt a mérce, hogy hány versenyzőt hagytam le, hanem az, hogy hányan vannak még előttem, mennyit kell fejlődnöm még ahhoz, hogy őket is beérjem. Nos, ez az alapvető gondolkodásbeli különbség köztem és a mostani vezetőség között. Ami valljuk be, markáns különbség.
Megjelent a Világgazdaság c. lapban egy cikk, amelyből idéznék pár sort: „A megyeszékhely helyi iparűzési adóból származó bevétele a 2011. és 2021 közötti időszakban 7 milliárdról mindösszesen 9,3 milliárdra nőtt. Még Miskolc, Kecskemét, Debrecen is profitálni tudott az ország, és a gazdaság fellendüléséből. Szegeden ennek nyomát sem látni.”
Ezt egy olyan gazdasági szakember mondta, aki jól ismeri Szeged és a megye viszonyait és ő maga is egy jól működő vállalat vezetője. Ebből is jól látszik, hogy ez a korszerűtlenség abban nyilvánul meg, hogy nem abban a tempóban lépkedünk előre, mint amiben kellene. Sajnos számtalan, hasonló méretű város hagyott le minket az elmúlt majdnem 22 évben. Csak egy példa: Debrecen iparűzési adója majdnem háromszor annyi lesz, mint Szegedé.
A dél-alföldi város vezetősége nem tudta tovább fékezni az ipar megjelenését (bár korábban azt nyilatkozták, hogy Szeged nem lesz ipari város), mert rádöbbentek arra, ha továbbra is dacoskodnak, akkor végképp gátjai lesznek a fejlődésnek, ami rossz üzenet lett volna a város polgárainak, különösen a választások előtti pillanatokban. Így tehát – még, ha kelletlenül is, hiszen ez így teljes beismerése volt annak, hogy a magyar kormány az ellenzéki önkormányzatok lakosságára is különös figyelmet fordít és egyik települést sem hagyja magára – be kellett, hogy adják a derekukat. Szóval, van mit megköszönnünk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, valamint Mihálffy Béla országgyűlési képviselőnek.
Jobban segítse az önkormányzat a vállalkozásokat!
A másik alapvető különbség köztem és Szeged város vezetősége között, hogy ők elsősorban politizálnak, én azonban nem egy politizáló város képét látom magam előtt, amikor a következő évtizedre tekintek, hanem kizárólag gazdasági szempontok alapján működő várost képzelek el. Ahol nem a polgármester a legokosabb, hanem azok, akik körülveszik. Az én feladatom az, hogy ezt a tudást jól menedzseljem. A politika helyett tehát számomra a gazdaság fejlődése lesz az elsődleges cél.
A másik nagy probléma Szegeden, hogy nem fordítanak kellő figyelmet a helyi vállalkozásokra. Évente egyszer tartanak egy beszámolót a szegedi vállalkozóknak arról, hogy mennyire fantasztikusan dübörög a város, ezzel szemben azonban engem arról tájékoztattak a gazdaság szereplői, hogy senki nem érdeklődik náluk arról, hogy mi is lenne a legjobb nekik és a városnak. Egyszerűen arról van szó, hogy nincs rendszeres kapcsolat a vállalkozások és a város vezetősége között.
Amennyiben megkapom a választóktól a bizalmat, azt tervezem, hogy létrehozok a városházán egy olyan irodát, ahol pályázatíró kollégákat alkalmazunk majd, akiknek az lesz a feladata, hogy összeírják a városban vagy annak közvetlen környezetében működő vállalkozásokat, azok publikus adatait, azaz legyen egy aktuális lista. Amikor pedig kiírják a pályázatokat (legyen az kormányzati vagy EU-s), akkor ezen kollégák azonnal felkeresik az adekvát vállalkozást és segítenek neki megírni a pályázatot, végig is viszik a ügymenetet és mindezt ellenszolgáltatás nélkül. Így tehát a gazdasági szereplőknek csak annyi dolguk lesz, hogy igénybe vegyék a forrásokat, fejlesszenek és teremtsenek új munkahelyeket. Ezzel hatalmas terhet vennénk majd le a vállukról.
Meg tudjuk tartani az értelmiségi réteget
Másik lényeges kérdés, hogy ne költözzenek el a magasan kvalifikált szakemberek. Ez szorosan összefügg az előző mondataimmal. Ha az elképzelésem megvalósul, talán már pár év múlva is lelassulhat az elvándorlás üteme, majd idővel beáll egy normális szintre, ami már magyarázható lesz a munka szabad áramlásának Európai Uniós elvével.
A másik fontos feladatomnak azt tekintem, hogy kapocs legyek az idősek és a fiatalok között. Az eddigi életem is a kapcsolatépítésről szólt, jól megtalálom a hangot az idősebb és a fiatalabb korosztály között. Értenie, éreznie kell mindenkinek azt, hogy az eddigi út ezt a távolságot csak növeli, nem pedig csökkenti. Sajnos ezt a véleményemet erősíti az is, ahogyan a város (nem) kommunikál Szeged legnagyobb foglalkoztatójával, a Szegedi Tudományegyetemmel. Ezt a kapcsolatot nem kihasználni és nem építeni egyszerűen vétek. Ezt egyetlen olyan város sem engedheti meg magának, ahol egy ekkora egyetem működik.
Hiszek abban, ha ezt a kapcsolatot helyrehozzuk és elkezdünk azon dolgozni az egyetem vezetőségével, hogy egyre többen maradjanak a hallgatók közül Szegeden, akkor pár év múlva mérhető lesz a változás. Kezdhetnénk mindjárt azzal, hogy közös tájékoztatókat tarthatna az egyetem és a város vezetősége, beszámolhatnának közös projektekről, pályázatokról, közös kulturális programokat szervezhetnénk, és még sorolhatnám. De van még egy nagyon fontos teendő: a város első emberének tanácsadó testületében helyet kell kapnia az egyetem delegáltjának.
Kanyarodjunk vissza a BYD beruházásra. A város vezetősége belátta, hogy erre szükség van. Milyen előnyökkel jár majd ez?
A miniszterelnök és Szijjártó Péter miniszter is hangsúlyozta: ez a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházása. A BYD a világ legnagyobb elektromos autógyártó vállalata, ami az elmúlt év utolsó negyedévében – legalábbis ami az eladásokat illeti – megelőzte az amerikai TESLÁT. Mit is jelent ez Szegednek? Egyrészt munkahelyeket teremt, ami az egész megyének jó lesz. Úgy vélem, hogy nagyon sok szegedi dolgozik Kecskeméten a Mercedes gyárban, így bizonyára akad majd olyan munkavállaló, aki szívesen teszi majd át a székhelyét Szegedre. Nem beszélve a Vajdaságról, amihez nagyon jól kapcsolódik a Szeged-Szabadka vasútvonal újraindítása, amit Lázár János miniszter jelentett be anno. Azonban mindenkit meg szeretnénk nyugtatni: a magyar munkavállalók mindig is elsőbbséget élveznek majd. Ez kifejezett szándéka a kormánynak.
A központi költségvetés eddig 46,3 milliárd forintot adott területfejlesztésre Szeged városának. Természetesen ez az összeg itt nem fog megállni. Itt térhetünk át a következő előnyre, ami az ipari parkok fejlesztését jelenti. Sajnos ezt is nem most, hanem 20 évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni, de ez Szegeden elmaradt, ellentétben pl.: Debrecennel. Városunkban nem egy olyan vállalkozás volt, amely azért nem jött ide, vagy azért ment el, mert nem volt azonnal használható hely, és nem tudták megvárni, hogy a területet fejlesszék. Végezetül azt sem kell elfelejteni, hogy az iparűzési adó bevételek is emelkedni fognak. Nem mellékes szempont az sem, hogy azok a dolgozók, akik itt vállalnak majd munkát, nálunk fogják elkölteni a pénzüket. A helyi vállalkozásoknak sem mindegy, hogy milyen ipari volumen telepedik meg a városban. Azt gondolom, hogy 22 év után illő lenne, ha Szegeden is megkezdődne az igazi fejlődés.
Arra is ki kell térnünk, hogy jelenleg kaotikus a közlekedés Szegeden. Ennek a megreformálására milyen tervek vannak?
Ebben a kérdésben nem feltétlenül csak a kritikára helyezném a hangsúlyt, bár vannak olyan elemek, amelyek megkérdőjelezhetőek, de vannak olyan elemek is, amelyek elkerülhetetlenek. Mire gondolok? Talán kevesen tudják, de Szeged autóparkja az elmúlt években harmadával emelkedett. Ez egy elképesztően nagy szám. Nincs az a város, amely egy ekkora emelkedést jól viselne. Ebben a helyzetben, valamint követve a nemzetközi trendeket, egyre inkább az látszik, hogy az autósokat, előbb vagy utóbb kiszorítják a belvárosokból. Látjuk ezt Veronában, Firenzében és még sorolhatnám. Aki pedig mégis ott szeretne parkolni, az bizony fizessen a terület használatáért. Persze, azon lehet vitatkozni, hogy a parkolási díjak miért ilyen magasak – nyilván valahonnan bevételt kell generálni -, miért van az, hogy Budapesten a várban olcsóbb a parkolás, mint Szegeden. Ezt persze majd meg kell vizsgálni.
A tömegközlekedés megint egy kicsit más kérdés. Nálunk egy villamosjegy 550 forint, Budapesten 350. Jól látható, hogy mekkora különbségek vannak. Itt ismét csak arra szeretnék rámutatni, hogy kell a bevétel a városnak, csak az a baj, hogy ezzel ismét a lakosság terhei emelkednek. Ha lesz Szegeden erős ipar, akkor talán ezen is tudunk változtatni.
Azonban, ha globálisan nézzük a városi közlekedést és annak következményeit, akkor nincs mese, előbb vagy utóbb, de ki kell szállnunk az autóból és más lehetőségeket kell keresni, hogy csökkentsük a terhelést. Ebben a város pozitív lépéseket tett, ezt nekünk is folytatnunk kell majd. Egyre inkább az elektromos közlekedés felé kell terelni az állampolgárokat. Elektromos buszok, motorok, kerékpárok, rollerek, vagy éppen autók. Ez lesz a jövő, legalábbis egyelőre ez látszik.
Abban azonban gondolkodni kell, hogy a parkolóhelyeket hogyan bővítsük. Az átállás ugyanis nem egyik napról a másikra történik majd. Az egyik lehetőség a parkolóház. Volt egy az Arany János utcában, amit éppen most értékesített a város. Nem vagyok abban biztos, hogy ez jó döntés volt, hacsak az új tulajdonos nem éleszti újra a parkolóház funkciót. Ezt bizonyára hamarosan megtudjuk.
A másik lehetőség pedig az, hogy a város peremén vagy éppen a városrészek szélés ki kell alakítani ingyenes parkolási zónákat, onnan pedig tömegközlekedéssel tudjuk elérni a célunkat. Ez az ún.: P+R, „parkolj és utazz” rendszer. Ebben az esetben is fel kell majd mérni, hogy milyen területek alkalmasak erre a célra.
A következő fontos kérdés, ami nem közvetlenül, de közvetve kapcsolódik a városhoz, az a külső közlekedési kapcsolat rendszer. Fontos lenne a folyamatos egyeztetés a szaktárcával arról, hogy a Szeged-Budapest vasútvonalat alakítsuk át kétirányúvá. A másik fontos útvonal a Pécs – Szeged – Debrecen tengely erősítése. A végére hagytam, bár lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem: a harmadik híd megépítése. Ebben az ügyben is megkérdeztem a szakembereket, hogy hol tartunk, akik azt a tájékoztatást adták, hogy jelenleg a bírálati, kiviteli terveket készítik. Akit egyébként érdekel, hogy hol tart a tervezés, létezik egy weboldal a https://szegediujhid.fomterv.hu, ahol az érdeklődők a legfrissebb információkról olvashatnak.
Ha már közlekedés, akkor nem kerülhetjük meg az utak állapotával kapcsolatos problémákat. Sajnos nem állunk jól ebben a tekintetben Szegeden. Rengeteg a kátyú, az úthiba, az aknatetők folyamatosan süllyednek. Érdemes lenne létrehozni egy csapatot, amelynek az lenne a feladata, hogy felmérje Szeged összes útjának (természetesen, ami önkormányzati tulajdon) állapotát és készítsen egy javítási tervet, amelyet szisztematikusan végrehajtanak.
Egy polgármesterjelölt feladatai közé tartozik, hogy megszólítsa a szegedi polgárokat. Köztük kell járnia, hiszen ezekből a tudja leginkább leszűrni egy vezető, hogy milyen a hangulat a városban.
Én alapvetően teljesen más karakter vagyok, mint a város jelenlegi vezetője. Vele ellentétben én szeretem a párbeszédet, az embereket, és szeretek közöttük lenni. Polgármester úr egy zárkózott ember, talán a választások hajrájában láthatjuk őt többet. Magam előtt egy jóval kommunikatívabb, közvetlenebb polgármestert látok, aki képes párbeszédet folytatni a polgárokkal, rendszeresen tájékoztatja őket a szegedet érintő eseményekről, beruházásokról, és aki ismét kiépíti azokat a formális és informális kapcsolatokat intézmények, testvérvárosok között, amelyek az elmúlt 20 évben lefékeződtek. Ezért kell Szegednek egy friss, új impulzusokat hozó, kormánypárti polgármester.