Öröklétre címmel új darab került bemutatásra a Szegedi Pinceszínházban. A sokat sejtető identitásjáték középpontjában önmagunk keresése és múltunk démonjaival való küzdelem áll.
Fotók: Kovács Ida Jusztina
Az előző évadban Nagyhegyesi Zoltán két kiemelkedő monodrámában – „Shakespeare szabadon” és „Fölöttem az ég-Kosztolányi est” – nyújtott színészi játékával kápráztatta el közönségét.
Az új, évadnyitó előadással elsősorban rendezői oldaláról ismerhetjük meg. Visky András Kossuth- és József Attila-díjas író, drámaíró Tirami sú (Megöltem az anyámat) című könyve alapján született identitásjátékot egyedülálló látásmóddal rendezte meg.
Élet és Nem Élet keskeny mezsgyéjén járó, identitását kereső fiatal lány története elevenedik meg a színpadon. Sötét sírok között, filmszerűen végig futó történet idézi fel a már múltba vesző 80-as évek romániai társadalmának problémáit és egyéni sorsokra gyakorolt hatását.
Önazonosságunk egyik pillére a nevünk, ahogyan a világ ismer minket, de ha még nevünkbe sem kapaszkodhatunk, kik is vagyunk?
Mibe kapaszkodjon az a lány, aki származása és árvasága miatt nem csupán az élet, hanem a társadalom peremén sétál végig, miközben keresi Önmagát. Bernadett nézők előtt felsejlő, sivár világának szereplői már Soha Országban léteznek tovább, élettel való kapcsolatuk a múlté, de a földi világban hagyott nyomaik az árvát tovább kísértik.
A színpadon elrendezett szimbolikus díszlet, úgy érezhetjük, már önmagában is elárul mindent, de mégsem. A kiváló rendezés képes olyan mélységeket megérinteni, hogy az élettelen tárgyak szinte megszólítják a külső szemlélőt. A történet kiteljesedésével, Bernadett szavain keresztül többé válnak, mint puszta szimbólumok.
A drámai kommunikációs szövegtípusok rendezői alkalmazása is nyomatékot ad a darab mondanivalójának. Bernadett őszinte monológjai zárt világából fakadnak, ahonnan a társsal folytatott párbeszédek jelentik a kitörést. Ezek a beszélgetések, akár egy film jelenetei, érzelem és részletgazdagok. Csipesz, az egyetlen társ kérdései és determinizmust árasztó válaszai, a lány életét rendületlenül formálják. Baráti támogatással próbálja vezetni az árvát, hogy ki merje mondani személyes tragédiáját és szembe tudjon nézni múltjával, hiszen az igazi árvaság az, ha senkit sem érdekel sorsunk és nincs kivel megosztani fájdalmunkat.
A mély szomorúságot zenei betétek oldják, ahogyan időről időre felbukkannak az előadásban. A hangszerek gazdag repertoárját és a bennük rejlő érzelmeket, Csipesz karakterét megformáló Csetverikov Iván zenész, zenepedagógus vonultatja fel. A főszerepet játszó Csépai Eszter tiszta, őszinte játéka közel hozza a közönséghez Bernadett személyét és traumáit.
Írta: Dr. Kovács Judit Nóra
További híreinkért látogass el a www.szegedamindenem.hu weboldalra, vagy kövess minket Facebook illetve Instagram oldalunkon.
