Döntő többségben vannak azok az országok a világon, amelyek a mielőbbi ukrajnai béke pártján állnak, azonban a hangjuk mégis halkabb a háborús retorikát képviselő szereplőkénél, miközben fontos lenne megtörni a háború, a migrációs hullámok, a terrorveszély és a környezeti kihívások ördögi körét – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.


A tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésére érkezve arról számolt be, hogy a testület mai találkozója lehetőséget ad arra, hogy a békét támogató államok határozottabban hallassák a hangjukat.
    
„Bár a békepárti országok döntő többségben vannak a világon, hiszen a közel-keleti országok, az Arab-öböl országai, sok-sok afrikai, latin-amerikai, távol-keleti és ázsiai ország, így maga Kína is a békepárti többséghez tartozik, mégis a mi hangunk halkabb azokénál, akik a háború eszkalációját eredményező, annak súlyos veszélyével járó intézkedéseket és döntéseket hozzák” – fogalmazott.
    
„Valahogyan a háború retorikája még mindig jóval hangosabb és erőteljesebb, mint a béke retorikája. Tehát ideje, hogy a békepárti globális többséget alkotó tábor is felcsavarja a hangerőt” – szögezte le.
    
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a helyzet az egy évvel korábbihoz képest jelentősen romlott, a fokozódó bevándorlási hullámok, a súlyosbodó globális terrorfenyegetettség, a háború és a környezeti kihívások ördögi kört alkotnak.
    
Aláhúzta, hogy ezeket a problémákat a nemzetközi közösségnek sürgősen kezelnie kell, mert különben visszafordíthatatlan bajok lesznek.
    
Mint rámutatott, a háború miatt az orosz és ukrán gabonaexport a töredékére esett vissza, ami pedig azt jelenti, hogy számos, amúgy is bizonytalan helyzetben lévő ország könnyebben destabilizálódhat, s ez táptalaja a szélsőséges ideológiák terjedésének.
    
„A világon most a legnagyobb a terrorfenyegetettség, hiszen például Afrikában is annyi terrortámadás történt, mint még korábban soha, és bizony a növekvő terrorfenyegetés az egyik legjelentősebb oka a migrációs hullámok kiindulásának” – figyelmeztetett.
    
A miniszter hangsúlyozta, hogy a migrációs hullámok súlyosabbá válása „kettős biztonsági nyomás” alá helyezi az olyan államokat, amelyek az ukrajnai háború negatív hatásaival is közvetlenül szembesülnek, mint például Magyarország.
    
„Arról már nem is beszélve, hogy a háború egyre súlyosabbá válik abban a térségben is, ahol Európa legnagyobb atomerőműve működik. És az ilyen események sajnos mindig felerősítik azt az ideológiai alapú, minden tényt nélkülöző támadássorozatot, amely a nukleáris energiával szemben nyilvánul meg” – mondta.
    
Majd ennek kapcsán azt közölte, hogy atomenergia nélkül nem lehet megállítani a klímaváltozást, nem lehet elérni a környezetvédelmi célokat.
    
„Tehát ez a négyes, a háború Ukrajnában, az egyre súlyosabb migrációs hullámok, az egyre súlyosabb terrorfenyegetettség és az egyre súlyosabb környezeti kihívások, ezek így olyan ördögi kört alkotnak, amelyet meg kell törni minél hamarabb, mert ha nem tudja megtörni a nemzetközi közösség, akkor nagyon nagy bajok lesznek, még a mostaniaknál is sokkal nagyobbak” – összegzett.

MTI