Három hónap alatt csaknem 9 milliárd forint kárt okoztak a bankkártyás és bankszámlás csalók, ezt pedig túlnyomórészt az ügyfelekre terhelték a pénzintézetek.
A kártyaadatokat az interneten lopják el, a számlás visszaélések döntő részében a mobil- vagy internetbankba lépnek be a bűnözők, akik az utóbbi esetekben átlagosan 2 millió forintot szereztek meg a rászedettektől – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Mindez amellett történt, hogy egyre hatékonyabban lépnek fel a bankok a bankkártyás csalók ellen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Az idei második negyedévben már több mint 300 ezer csalási kísérletet akadályoztak meg, miközben a sikeres visszaélések száma 51.862 volt, ötezerrel csökkent az első negyedévhez képest. A csalások összértéke ugyanakkor nőtt, 2,77 milliárd forintot emeltek le a bűnözők a kártyákról, ez alkalmanként 53,3 ezer forintot jelent.
A módszerek között az adathalászat vezet, és a legáltalánosabb az, hogy internetes vásárlás során élnek vissza az ellopott adatokkal. A csalások döntő része – darabszámban 91, értékben 93 százaléka – határon átnyúló forgalomban történt meg. Vagyis azok vannak a legnagyobb veszélyben, akik nem eléggé megbízható külföldi webhelyeken megadják a bankkártyájuk adatait.
A bűnözők a legtöbb esetben az áldozatok mobilbankjához vagy internetbankjához szereznek hozzáférést: a több mint 4500 sikeres esetből 2162 internetbankhoz, 2183 mobilbankhoz köthető volt. Az áldozatoktól sikerült adathalászattal vagy pszichológiai manipulációval kiszedni a hozzáférési kódjaikat, és azokat a kódokat is, amelyekkel jóváhagyták a tranzakciókat. Egy átlagos internetbankos belépéssel a csalók 1,95 millió forintot zsákmányoltak, a mobilbankos belépéseknél 667 ezer forint volt az átlagos ügyfélkár.
A legtöbb esetben (csaknem 60 százalékban) pszichológiai manipuláció vezetett a csaláshoz, ezért nagyon fontos, hogy senki ne dőljön be, ha egy csaló megkeresi azzal, hogy a bank ügyintézője, gyanús tranzakciókat észlel, és ezért „vírusirtónak” mondott, ám valójában távoli hozzáférést biztosító programok telepítésére biztatja, vagy a jelszava lecserélésére kéri, képernyőfotót akar– tanácsolja a portál szakértője, Herman Bernadett.
Ilyen esetben leggyakrabban a kártyabirtokosra hárul a károk viselése. A legutóbbi negyedévben is 1,5 milliárd forintot terheltek az ügyfelekre, miközben a kereskedők csak 329 millió, a bankok pedig 243 millió forintot fizettek az okozott károkból. A portál szakértői szerint jól látható az adatokból, hogy a Covid-járvány vízválasztó volt ebből a szempontból.
- 2020-ig a károk döntő részét még a bankok és a kereskedők állták.
Az internetes vásárlások felpörgése azonban magával hozta azt, hogy egyre többen próbálnak olcsón, ellenőrizetlen helyekről vásárolni. Ez pedig ugrásszerűen megnövelte a csalásokat, és ezeket
- a károkat már főleg a rászedett ügyfeleknek kell viselniük.
Milliókat lopnak el egy átlagos számláról
A bankkártyás csalások összegének dupláját szerezték meg a bűnözők a bankszámlákkal kapcsolatos visszaélésekkel. A második negyedévben a magyarországi elektronikus pénzforgalomban 4509 sikeres visszaélés történt, ezek összértéke megközelítette a 6 milliárd forintot, vagyis egy átlagos bankszámlás csalásnál több mint 1,3 millió forintot zsákmányoltak a kiberbűnözők. A sikertelen visszaélések száma 5881 volt, mintegy 4,65 milliárd forint ellopását sikerült megakadályozniuk a bankoknak.
További híreinkért látogass el a www.szegedamindenem.hu weboldalra, vagy kövess minket Facebook illetve Instagram oldalunkon.